• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

A hét témája: Országszerte izzik a katedra

Szerző: Palágyi Edit, Hardi Péter, Munkatársainktól
A TANÓRÁKON KÍVÜL MŰKÖDIK még valami jól és ésszerűen a magyar közoktatásban? – teszi fel a kérdést nyílt levelében a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanári kara. A pedagógusok tűrhetetlennek érzik a körülményeket, ezért hallatnak segélykiáltást. Remélik, országos összefogást gerjeszthetnek. Az utóbbi időben egyre több tanintézményben kapott hangot a növekvő elégedetlenség és kilátástalanság...

Pilz Olivér azt (is) fájlalja, hogy hazug, értelmetlen dolgokra kényszerítik a tanárokat
Fotó:
Kállai Márton

Matematikaórán vagyunk a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban. A katedrán Pilz Olivér tanár úr magyaráz. 

– Folytassuk a koordinátageometriát! A házi feladatok rendben voltak? Van két vektorunk, egy p és egy q vektor… – így kezdődik a feladat, és szinte izzik a kréta, ahogy villámgyorsan a táblára kerül a megoldás. A matematika–fizika–biológia szakos tanár, aki több mint húsz éve áll a katedrán, egyúttal a helyi közalkalmazotti tanács elnöke is. A tantestületből egyedül ő nyilatkozhat a nemrégiben közzétett nyílt levelükről, amelyet a gimnázium hatvan-egynéhány pedagógusa szinte egyöntetűen támogatott. 

A tanári felé tartunk az óra után. A folyosó fala rég látott ecsetet, itt-ott már repedezik, pereg róla a festék. Ha minden kötél szakad, a szülők dobják össze a pénzt, és ők gondoskodnak a festésről. Évek óta nem telt arra sem, hogy új labdákat vegyenek a tornaszertárba, habár bevezették a mindennapos testnevelést. A fizikaszertár eszközei is elöregedtek, akár egy lapos elem beszerzése is gondot jelent – ez is szemlélteti, hogy egyre kevesebb pénz jut az oktatásra. Viszont egyre több adminisztráció terheli a pedagógusokat, és ez elveszi az időt a valódi tanítástól. A bizonyítványokat és a naplókat persze továbbra is megírják, és nem ágálnak az ellenőrzések ellen sem, de a rájuk zúduló fölösleges dokumentációk tömegéből elegük van. 

– Álszent, hazug, értelmetlen dolgokra kényszerítenek minket. A véleményünket pedig semmibe veszik. Az előmeneteli rendszer miatt például meg kellett írnunk a portfóliónkat. 

Ez nem más, mint önmagunk sztárolása akár 80–100 oldalon át. Akkor már írtam volna egy kisregényt, ha irodalmi babérokra törnék. Egyre erősödött a zúgolódás a tantestületi értekezleteken, ahogy nőttek a terheink. Mostanra szakadt el a cérna, és arra jutottunk, tennünk kell valamit. Ha nem elég egyetlen iskola hangja, akkor fogjunk össze – magyarázza Pilz tanár úr. 

A túlzott adminisztrációs terhek miatt arra nem jut idejük, amire valóban kellene: az órákra felkészülni, dolgozatot javítani, tehetséget gondozni, kirándulást szervezni, vagy egyszerűen csak a családjukkal lenni. 

A PÖCS néven elhíresült értékelési rendszer ugyancsak kiverte a biztosítékot Miskolcon is. A pedagógusok megunták azt is, hogy „meséket” hallgassanak a nem létező életpályamodellről.  

Inkább nyugalmat akarnak, s azt, hogy kíméljék meg őket a politikától és az álreformoktól. A miskolci tanárok nem azért panaszkodnak, mert nem elég vastag a borítékjuk – bár volt olyan kollégájuk, aki havonta háromezer forintot kapott béremelés címén. Az aggasztja őket, hogy egyre több forrást vonnak ki az oktatásból, s ennek siralmas következményei lesznek. Mintha nem az lenne a lényeg, hogy jó oktatási rendszer legyen az országban, hanem csak az, hogy olcsó. 

„Jó hangulatban bemenni a munkahelyünkre – nem idegesen, elcsigázottan, belebetegedve a stresszbe” – erről álmodnak a miskolci pedagógusok. „Bizonytalanság, elkeseredettség, sokszor apátia uralkodik a tanári szobákban” – írják. Mit szeretnének elérni a nyílt levelükkel, amelyre már számtalan buzdító, támogató és egyetértő választ kaptak? Azt, hogy tekintsék őket partnernek azok, akik eddig felülről tekintettek rájuk. Üljenek össze a minisztérium, a KLIK, az üzemeltető képviselői a pedagógiai szervezetekkel és a tankönyvírókkal, majd közösen jussanak megegyezésre. Hogy ez hiú ábránd vagy valóban sikerül véghezvinniük a „nemzet napszámosainak”? Kiderül majd. 

Sokan drukkolnak nekik a szülők és a diákok közül is. „Büszkék vagyunk a tanárainkra, hogy kiállnak magukért. Mi is úgy érezzük magunkat, mintha kísérleti nyulak lennénk. Mi vagyunk az az évfolyam, akiket először érint az új rendszerű érettségi. Egy csomó bizonytalanságot érzünk, nem tudjuk pontosan, miből és hogyan kell majd vizsgáznunk. 

Attól is tartunk, hogy csak tandíjas helyre vesznek fel minket az egyetemekre, főiskolákra, azt pedig a szüleink nem tudnák kifizetni” – mondták a miskolci diákok, akikkel beszélgettem. Sokan közülük a külföldi tanulmányokat fontolgatják, Bécsbe vagy Berlinbe vágynak egyetemre. Érzik azt is, hogy a pedagógusaik egyre kimerültebbek, idegesebbek, bár ezt igyekszenek leplezni az órákon. 

Levélben reagált kezdeményezésükre a Nemzeti Pedagógus Kar is, elismerve: „A magyar köznevelés súlyos problémákkal küzd, amelyek azonnali megoldásért kiáltanak.”

KOKI A KLIKNEK
A dombóvári iskolákban a vakolat hullik, a falak penészednek, a tantermek beáznak – panaszolta Szabó Loránd polgármester. Pedig a baj mérsékelhető lett volna, ha az intézményfenntartó ősszel legalább a csatornákat kitakaríttatja. A félreértések elkerülése végett: a város nem szívességet kér, 14 millió forintot utal a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) számlájára – havonta. Ez évente 174 millió forintot meghaladó összeg, amelynek a töredékét költhette a Klik az iskolák karbantartására, véli a városvezető.
A dombóvári önkormányzat tulajdonában lévő hét intézménynek a Klik 2013 óta a vagyonkezelője – s marad 2020-ig. A megkötött szerződés szerint a vagyonkezelő köteles gondoskodni az iskolák állagának megóvásáról, karbantartásáról.
Voltak problémák az épületekkel már akkor is, amikor azokat a Klik még nem vette át vagyonkezelésre, ismerte el a polgármester, ám ez nem jelenti azt, hogy „a működtető erre hivatkozva negligálja törvényi feladatait” – olvasható a tavaly december 17-i képviselő-testületi előterjesztésben. A dokumentum megállapítja: ha „az állam átszervezte, központosította teljes egészében az iskolarendszert, az nem mentesíti azon kötelezettsége alól, hogy az épületek karbantartását, állagmegóvását és felújítását ne végezze el”. Ezért az igazságszolgáltatásnál keresnek jogorvoslatot.
A per mindenképpen precedens értékű, ugyanis nem jellemző, hogy az önkormányzatok ujjat merjenek húzni az állam egyik intézményével. A problémák ilyen „barátságtalan” megközelítésének ugyanis következményei lehetnek egyéb támogatások elbírálásánál, fejtegette egy sajtónyilatkozatában Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
H. P.

 

BÁNYAIS BONYODALMAK. Jó ideje tart már a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium kálváriája! Történt, hogy a kecskeméti önkormányzat fideszes többsége a második fordulóban sem támogatta Lukács Lajos igazgatói pályázatát, aki 22 éven át sikeresen vezette a nyolcosztályos gimnáziumot. Helyette Szilágyi Tünde Piroskát javasolták, aki ki sem töltheti az igazgatói mandátumát, mert előbb éri el a nyugdíjkorhatárt… Közben elbírálták az igazgatóhelyettesi pályázatokat is – adta hírül az egyik napilap. A Bányai mindkét eddigi igazgatóhelyettese pályázott: egyikük pályázatát eredményesnek, a másikét eredménytelennek nyilvánították. Vagyis: mivel egyelőre igazgatója sincs az iskolának, csak egy vezetője maradt volna. Ám Korsósné Jávorka Zsuzsanna igazgatóhelyettes tudni akarta, kivel fog együtt dolgozni, mielőtt átveszi a megbízólevelét. Erre az önkormányzat által kétszer elutasított volt igazgatót behívatták a Klik kecskeméti irodájába, és felkérték, hogy lássa el az egyik helyettes teendőit. Lukács Lajos nemet mondott az ajánlatra; többek között azért, mert a jog szerint Balog Zoltán miniszter az önkormányzat véleménye ellenére kinevezheti akár őt is igazgatónak, hiszen érvényes a pályázata. Mivel Korsósné Jávorka Zsuzsanna nem akarta így ellátni a helyettesi teendőket, a tankerületi igazgató megfenyegette a tantestületet, hogy kívülről hoz helyetteseket. Ezután az iskola érdekében a két eddigi helyettes vállalta, hogy folytatja a munkát – többek között azért, hogy legyen, aki irányítja a napokban 145 diák írásbeli felvételijét...

 

HISZEK A KRITIKUS TÖMEGBEN
A Herman nevelőtestületének nyílt levelét támogatja a „szomszéd vár”, a közismerten remek eredményekkel büszkélkedő Földes Ferenc Gimnázium tanári kara is. Ők is úgy érzik, az oktatásban a sok bába közt lassan elvész a gyerek…
– Egzisztenciális félelem, nyilatkozati stop. Nem hittem volna, hogy a rendszerváltás után ilyeneket kell megélnünk. Minél lejjebb megyünk az oktatási rendszerben, annál kisebb a pedagógusok autonómiája, s annál nagyobb a rettegés – ezt már a Földes közalkalmazotti tanácsának elnöke, Szűcs Tamás mondja.
Ez a gimnázium is csatlakozott a tiltakozáshoz, miután a tanárok titkosan szavaztak róla, és elsöprő többséggel támogatták. Szűcs tanár úr magyart és történelmet tanít, így stílszerűen az Antigonéból vett irodalmi példákkal támasztja alá, hogy mindig is voltak olyan emberek, akik ki mertek állni az elveik mellett. Ahogy olyanok is, akik elvtelenül kiszolgálták a hatalmat. Most arra kényszerítik a tanárokat, hogy szervilisek legyenek, és némán kiszolgálják a rendszert. A megfélemlített légkörben működik az öncenzúra is, és ez tovább bénítja a kreativitást, megöli az önálló kezdeményezéseket – véli a magyartanár.
– Formálódik a miskolci gimnáziumok közalkalmazotti tanácsainak szövetsége, ezért kapcsolatban vagyunk, tudunk egymásról. Hiszek a kritikus tömegben. A panaszaink eddig süket fülekre találtak. Most végre bizakodom abban, hogy meghátrálásra kényszerítjük azokat, akik szőnyeg alá szeretnék söpörni az oktatásban felgyülemlő problémákat – nyilatkozza optimista hévvel Szűcs Tamás. A terveik szerint mind az öt, a Klikhez tartozó miskolci gimnáziumban lebonyolítják majd a szavazást, így együtt léphetnek fel a nyílt levél követeléseivel. Így talán megszabadulhatnának a „pénznyelő központi vízfejektől”. Szűcs tanár úr hosszasan elemezhetné az intézményfenntartó rugalmatlanságát és alkalmatlanságát. Ehelyett mesél egy tanulságos históriát arról, milyen filléres ügyekkel birkóznak nap mint nap. Történt ugyanis, hogy a pedagógiai programjukhoz híven szerettek megemlékezni az aradi vértanúkról. Úgy gondolták, nem túlzás ez alkalomból mécsest gyújtani. Ahogy a szabályok diktálják, négy héttel előtte írásban kérték a Kliktől, hogy biztosítsa a 13 mécses költségét. Néhány hét múlva kérdés érkezett a Kliktől, mely azt firtatta: mégis, miért akarnak mécseseket pont október 6-ra? Ezt szépen megválaszolták, az aradi hősökre hivatkozva. Október 4-én mégis elutasítással szembesültek, mondván, ezt a pluszköltséget az intézményfenntartó központ nem tartja indokoltnak. Mit tehet ilyenkor egy tanár? Kiballag a boltba, és saját zsebből vesz néhány mécsest – a szabadságharc emlékére.
(pe)

 

FIZETÉSEMELÉST? ELŐBB A FIZETÉST! A Klik november végén 11 milliárd forintos adósságot görgetett maga előtt. Ebben azonban még nem szerepel a pedagógusoknak járó elmaradt munkabér vagy költségtérítés, hiszen ők nem adnak számlát – feltehetően a közalkalmazottaknak legalább annyival tartoznak a költségvetési szervek, mint a vállalkozásoknak. Mára az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok és a többi állami alkalmazott egyharmada, mintegy negyedmillió munkavállaló arra kényszerül, hogy hitelezze a saját munkáltatóját, miközben maga is nehezen él. Ráadásul terjed az a gyakorlat, hogy elbocsátanak az iskolákból, a katasztrófavédelmi igazgatóságokról, a könyvtárakból közalkalmazottakat, és helyettük éhbérért közmunkásokat foglalkoztatnak – nem ritkán ugyanazokat, akiket előtte elküldtek...