• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Eszik-e a farkas Piroskát?

Szerző: Valló László
Nem kedvezett a Grimm testvérek világhírű meséje a farkas jó hírének, minthogy az emberevő fenevad képzetét erősítette. Pedig már abban is ez a szegény pára húzta a rövidebbet. S nem volt ez másként a mese születésének idején, az 1800-as évek kezdetén sem, amikor Európa-szerte tömegesen pusztították a farkasokat.

Illuztráció: Profimedia / Mary Evans Picture Library

Nem az ember miatt, hanem a vadállomány, illetve a birkanyájak és a marhacsordák védelme érdekében. Amelyekre valóban nagy veszélyt jelentettek ezek a 30–50 kilós testsúlyú, remekül futó és a falkában mesterien együttműködve vadászó ordasok. A kiszemelt áldozatot, például egy termetes jávorszarvast (amellyel egy-egy farkas nem tudna mit kezdeni), a vezérfarkas irányításával üldözőbe veszik, és hiába iramodik neki az áldozat, a farkasfalka kitartó futással követi. S ha a hajsza során el is tűnik előlük a préda, a nyomát kiváló szaglásuk révén követik. A megfáradt állatot azután együttes rohammal terítik le: fogaikkal megragadják és harapásukkal megölik.

A zoológusok máig nem találtak magyarázatot arra, hogy a magasabb rendű ragadozók (köztük a farkas, a medve, a tigris, az oroszlán) miért tartanak az embertől. S noha keringenek ijesztő hírek emberevő vadállatokról, ezek szá ma elenyésző. Ha a régi korokat megjelenítő filmélményeink alapján felidéződik bennünk például a lovas szánt üldöző farkasok képe, most utólag megnyugodhatunk: nem az emberekre, hanem a lovakra fájt a foguk.

Más kérdés a veszett farkas pusztítása, amelyre sajnos nem is egy példa volt a múltban. A beteg állat nem érez félelmet, így az útjába kerülő minden elérhető állatot, köztük az embert is megtámadja és összevissza marcangolja.

Ez azonban ritka kivétel, a zoológusok szerint a félrenevelt kutyák (amelyek eleve nem félnek az embertől) több balesetet idézhetnek elő, ha falkába verődve megtámadják az embert.

Amióta kiderült, hogy a Bükki Nemzeti Park területén a nemrég született öt kölyökkel együtt legkevesebb tíz szürke farkas vert tanyát, élesebben merül föl a kérdés: féljünk-e a farkastól? A nemzeti park szakemberei szerint ne féljünk, hiszen ez a csúcsragadozó ha csak teheti, kerüli az embert, ha pedig véletlenül mégis összefutnánk vele, inkább menekülőre fogja. Megtelepedésük, illetve szaporodásuk annak a jele, hogy az állatok jól érzik magukat, jelenlétükkel erdeink vadállományát gazdagítják.

 

A FARKASOK MEGTELEPEDÉSÉNEK nem örül mindenki. A vadászok a vadállományt féltik tőle, a juhászok a juhaikat, ezért fordulhattakfordulhatnak elő kilövések, mérgezések. Márpedig a farkas szigorúan védett hazánkban, illegális kilövése többévi börtönnel is sújtható. Tévedés azt hinni, hogy csak nagyobb állatokat zsákmányol, étlapján kisemlősök, dögök, sőt növények is szerepelnek. A farkas jelenléte az élőhely természetességének fokmérője, a fenyegetett birkanyájak pedig kerítéssel vagy őrzőkutyákkal (komondorokkal) megvédhetők – érvelnek a természetvédők.