• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Hajdan a füredi Anna-bál hírnevét is túlszárnyalta - Gazdabál a Fekete Sasban

Szerző: Dulai Sándor
HÁRMAS ÉVFORDULÓ JEGYÉBEN zajlott az idei gazdabál Hódmezővásárhelyen: 110 éve rendezték meg az első bált a Fekete Sas Szállóban, és 10 éve tartja ott ismét a város gazdasági egyesülete – amely most ünnepli újjáalapításának 25. évfordulóját. Az érdeklődés ennek megfelelően óriási volt, a hatalmas bálteremben alig fértek el a vendégek.

A Pavane Táncegyüttes nyitótáncával kezdődik a bál
Fotó:
Üveges Zsolt

Épp eláll az eső, amikor szombaton fél 2 körül megérkezünk Vásárhelyre. A Dáni utca végén, a Serház tér közelében már gyülekeznek a lovasok. Két órakor kezdődik a helyi lovas bandérium és a fogatok felvonulása, az élen Bóbita nevű lován Perényi János öreggazda, a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület ügyvezető elnöke, a gazdabál főrendezője halad – aki még egyáltalán nem vén, hisz' csak 1950-ben született.

A menet végigmegy a Kutasi és az Andrássy úton meg az Oldalkosár utcán, majd a közel 50 ezres város főterére, a Kossuth térre érkezik, ahol sokan várják, és zenés fogadásban részesül. Kucsora István, az egyesület lótenyésztő szakosztályának vezetője – a helyi Furioso-North Star tájfajta kitűnő ismerője – köszönti a résztvevőket, és lovakról, lovasokról, fogatokról olyan színes előadást tart, hogy öröm hallgatni.

Fotós kollégámmal elindulunk az Agrárcentrum felé, ahol több hivatal mellett a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület is helyet kapott. Lováról leszállva itt vár ránk az öreggazda – lapunknak több mint 40 éve előfizetője. A házban levő Pincemúzeum az errefelé használatos régi paraszti eszközök gyűjteménye.

Nagy részüket ő ajánlotta fel, majd az egyesület tagjai tovább gazdagították. A taglétszám most körülbelül kétszáz fő, de voltak jóval többen is, csak az eltávozó idősek helyébe nem jön elég fiatal.

Perényi János a maga 41 évével még annak számított, amikor 1991-ben újjáalapították az 1949-ben megszüntetett egyesületet. És fiatal az egyesület mai elnöke, Benkő Zsolt, alig túl a negyvenen.

Perényi János nagyapját 1952-ben az ávósok verték agyon. Nagyszülei tagjai voltak az egykori gazdasági egyesület vezetőségének, ezért is érezte úgy a rendszerváltozás után, hogy azt újra kell alakítani.

Az egyesület, amelyet még 1879-ben alapítottak a vásárhelyi gazdák, 42 év szünet után, 1991. március 1-jén újjászületett. Elsőnek a kárpótlási és önsegélyező szakosztályt hozták létre, erre akkor – a kárpótlás időszakában – különösen nagy igény volt. Sikerült elérni, hogy az emberek előre megállapodjanak, melyik föld kié legyen – akinek tanyája van, a körül kaphassa meg –, és az árveréseken nem licitáltak egymásra. Így ugyanannyi kárpótlási jegyért akár kétszer annyi földhöz juthattak. Később sorra jöttek létre az egyesület új szakosztályai – több állattenyésztési, de növénytermesztési-növényvédelmi, sőt agrártörténeti szakosztály is létesült –, s a 25 év alatt nagyon sok fórumot, előadást, találkozót szerveztek, a gazdákat rengeteg információhoz juttatták. Benkő Zsolt elnök, aki a város képviselő-testületének is tagja, mindent megtesz azért, hogy a külterületen lakók érdekei is fokozottan érvényesüljenek.

Közben beesteledik, a Fekete Sasban kezdődik a bál. A vendégeket a bejáratnál a 2006-ban megalakult Pálffy Huszár és Hagyományőrző Egyesület huszárai fogadják, a nyitótánc – a szegedi Pavane Táncegyüttes előadásában – a palotás és Brahms V. Magyar Tánca. Később fellép a hódmezővásárhelyi Kankalin Néptáncegyüttes is, a bálteremben az Orosházi Hangulat Együttes, a Vörös Szalonban Kállai Lajos népi zenekara játszik. Fogy a tombola – a fődíj egy csikó – és a remek vacsorához meg utána a sok finom ital.

Perényi János mondja, a két világháború között a vásárhelyi gazdabálok hírneve fölözte a füredi Anna-bálét, s a hagyományok köteleznek. Az egyesület – ezt Égető István választmányi tag teszi hozzá – a hagyományok őrzését amúgy is igen fontosnak tartja, ezt bizonyítja a februári gazdanapok egyik sokak által látogatott rendezvénye: a népi mesterségek és a helyi kézműves termékek bemutatója, kiállítása is. A gazdanapok fővédnöke pedig ki is lehetne más, mint dr. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, országgyűlési képviselő, a város volt polgármestere, védnöke pedig

Almási István, a mostani polgármester. Hétszáz ember mulat a vásárhelyi gazdabálon, tudom meg éjfél előtt. Mire tizenkettőt üt az óra, megjelenik az Éjféli Újság, ez is régi hagyomány. Veszik, viszik az emberek – tényleg érdekes. A hangulat pedig tovább emelkedik: kivilágos kivirradtig tart a bál.