• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Mi van odalent? - Még segíthet megtalálni a legjobb kifejezést!

Szerző: Kertész Anna
VAN ÖNNEK olyan szava a női nemi szervre, amelyet vörösödés vagy nevetgélés nélkül ki tud ejteni? Egy női intim higiéniai termékcsalád most a helyes kifejezést próbálja megtalálni egy szavazással, hogy végre legyen szavunk, amivel bátran beszélhetünk róla. Mert megérdemli.

Mi van odalent? Illusztráció
Fotó:
Profimedia/Alamy

Fontos témára irányítja a figyelmet a szókereső akció: hogyan törődjünk azzal az egyébként lényeges testrészünkkel, amelynek még rendes neve sincs? És egyáltalán: miért nincs? A férfiaknak miért van?

– Míg a férfi nemi szervről lehet a szexualitástól függetlenül beszélni, a nőiről nem – mondja Boros Ottilia evolúciós pszichológiával foglalkozó szakember. – Alakja, formája miatt könnyebben elnevezhető. Egyszerűsége, láthatósága miatt jobban is ismert, sokkal inkább kezelik testrészként, mint a női párját. A vagina titkos, jórészt láthatatlan dolog, amelyről a közelmúltig alig volt anatómiai tudásunk. A külső részekre vannak szép szavaink, például vénuszdomb, kisajak, nagyajak, de attól befelé, illetve az egészre vonatkoztatva már nem tudunk jól fogalmazni.

Ezt a vélekedést erősíti a már említett kampányhoz kapcsolódó videó is: a felvételen nők tátognak némán és kétségbeesetten, amikor arra kérik őket, hogy mondják el, hogyan szólítják intim testrészüket. A megkérdezett férfiak viszont egészen magabiztosan, sőt büszkén nevezik nevén férfiasságukat.

Füredi Krisztián szexuálpszichológus szerint a „mell” szóhoz hasonló, nyugodtan használható kifejezésekre lenne szükség a szexualitáshoz kapcsolódó részek és cselekvések leírásához. – A hollandok felvilágosultságát tükrözi a nyelvük is: náluk létezik olyan semleges szó a szexuális együttlétre, amelyet nem is tudok a magyarban mihez hasonlítani. Még az óvszert reklámozó óriásplakátokra is ki lehet írni – mondja Kálmán László nyelvész. – De ehhez kell egy olyan társadalom, amelyben az óvodásoknak megmutatják az állatkertben, hogy hogyan párosodnak az állatok.

Boros Ottilia szerint a kereszténységgel érkezett meg a nyugati társadalmakba a prüdéria és a tabusítás, amely különböző fokon él tovább a kultúrákban: – A katolicizmus elválasztotta a biológiai lényt a lelkitől, a test és annak vágyai, illetve a vágyak eszközei vállalhatatlanná váltak, ahogy az étel élvezete (lásd torkosság), úgy a szex élvezete (bujaság) is bűnné lett. És azóta nem nevezik a nevükön a test dolgait.

És miért baj az, hogy nincs hogyan nevezni a női test középpontját? Azért, mert amiről nem tudunk beszélni, arról nem is beszélünk.

Amire nincs szavunk, azzal kapcsolatban nem fogalmazunk meg igényeket, vágyakat, problémákat, örömöket; ami viszont a vaginával kapcsolatban mind egészségügyileg, mind pszichológiailag, mind szexuálisan nagyon fontos lenne. – Legalább a párok között lennie kell szavaknak mindenre, ami a szexualitásukra vonatkozik, lehetnek ezek akár saját kifejezések is, a lényeg, hogy ki lehessen velük fejezni a vágyakat, és ne öljék meg az intimitást – mondja a szexuálpszichológus.

Kálmán László nyelvész nem hisz abban, hogy egy szó megszavazása, kiválasztása bármilyen változást idézhetne elő. – A nyelvi relativizmus, azaz, hogy a nyelvünk befolyásolja a gondolkodásunkat, ilyen esetekben nem működik. Nem lehet ily módon pusztán az akaratunkkal felvilágosulttá tenni a társadalmunkat.  

Ha majd lassan elindul a változás, a nyitás, akkor megjönnek majd hozzá – maguktól – a szavak is.

 

A SZÓKERESŐ KAMPÁNY február 24-ig tart, eddig lehet szavazni a felsorolt szavakra, illetve újat javasolni. https://hu.findthename.eu