• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Semmelweis sírna

Szerző: Krausz Viktória
Megdöbbentő nyílt levelet tett közzé az 1001 orvos hálapénz nélkül elnevezésű Facebook-csoport. E szerint hazánkban egy év alatt többen veszítik el az életüket kórházi fertőzésekben, mint közlekedési balesetben, és hétköznapi problémákkal kórházba kerülő betegek is meghalhatnak olyan kórokozóktól, melyeket már az intézményben szedtek össze.

Műtéti eszközök
Fotó:
Németh András Péter

Az Országos Epidemiológiai Központ bizalmas jelentéséből – amelyet a Magyar Nemzet tett közzé – kiderül, hogy 2014-ben ötszáznál is többen haltak meg kórházi fertőzések következtében.

A kormány és az ÁNTSZ is azonnal reagált. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára szerint a kórházi fertőzések számában az utóbbi három évben nem történt jelentős változás. Kijelentette: – A magyar kórházak biztonságosan működnek, rendszeresen ellenőrizzük őket.

– Jó hallani, hogy az ÁNTSZ szerint minden rendben van, ám sajnálatos tény, hogy az erről szóló közlést semmilyen visszakereshető adattal nem támasztják alá – reagált dr. Hegedűs Zsolt ortopéd sebész, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének alelnöke. Ő jelentette ki először, hogy a magyar egészségügy egyik legnagyobb problémája a nem megfelelő higiénia. – Nagyon sok állami kórházban a betegek és a kollégák nem tudnak rendesen kezet mosni, nincs elég fertőtlenítő a kórtermekben – mondta a vele készült interjúban. – Nyugat-Európában megismerheti a fertőzési adatokat, míg a magyar kórházak egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy nyilvánosságra kerüljenek. Hiába működik az államtitkár által emlegetett monitoring rendszer, ha a kórházi osztályvezetők aláírása kell ahhoz, hogy a fertőzéses esetek dokumentációja eljusson a központi adattárba. Tudunk olyan kórházról, ahol a hétvégére bezárják a gyógyszeresszekrényt, s csak bizonyos típusú antibiotikumok állnak rendelkezésre, melyek között nincs ott a kórházi fertőzések megállítására szolgáló, nemritkán igen drága gyógyszer. A kórház, a rendelő sokszor ugyanabból a kasszából kénytelen megvásárolni a másolópapírt és a fertőtlenítőszereket. Ha elfogy a papír, az orvosnak döntenie kell: teljesíti-e a kötelező adminisztrációs kötelezettségét, vagy inkább fertőtlenítőt vásárol az osztálynak?

A kézmosás minimum feltétel, a nyomtatópapír nem az.



SZUPERGYORSAN TERJEDNEK.
A kórházi fertőzések 60 százalékát a szuperbaktériumok okozzák, melyek ellenállnak a legtöbb antibiotikumnak is. Ilyen multirezisztens kórokozók a világ minden kórházában jelen vannak, de akkor szaporodnak el igazán, ha rosszak a higiénés feltételek. A legismertebbek az MRSA (methicillin-oxacillin rezisztens Staphylococcus aureus) és az E.coli, valamint annak változatai. A leggyakrabban sebfertőzésnél, véráramfertőzésnél vagy tüdőgyulladásban jelentkeznek, de előfordulnak húgyúti, bőr- és lágyrész-fertőzés, agyhártya-, csontvelő- és ízületi gyulladás formájában is. Általában cseppfertőzéssel – tehát a zsúfolt kórházi szobákban könnyen és gyorsan – továbbterjednek. A WHO ezer ápolási napra legalább 20 liter alkoholos kézfertőtlenítő használatát javasolja, ezzel szemben Magyarországon csupán 6 liter jut, ami Európa-szerte a legkevesebb.