2009. április 17., péntek, 16:27
Egy hektár 40 ezer euróért eladó!
Egy hektár földért Hollandiában 40 ezer – 11-12 millió forint - eurót kérnek, nálunk 1,5 ezer – 400-450 ezer forint - az átlagár. Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) átfogó elemzést készített a termőföldárak és földbérletek alakulásáról az EU 11 kiválasztott, régi tagországában (és 18 körzetében).
A termőföld árak az egyes tagországokban nagyon különbözően alakulnak. Jelenleg, hektáronként 2.000 (Svédország egyes körzetei) és 40.000 euró (Hollandia egyes körzetei) között mozognak, elsősorban a főbb mezőgazdasági termékek árai, az egy lakosra jutó termőföld nagysága, valamint az infrastruktúra kiépítettsége és a támogatási jogosultság által befolyásolva. A támogatási jogosultság ugyanis beépül a termőföld forgalmi értékébe – tette közzé az Agrár Európa Hírlevele. Ugyancsak érdekes képet mutat a földárak időbeni alakulása is, mivel azok 1992 és 2008 között Görögországban 25 százalékkal visszaestek, Írországban viszont 250 százalékkal emelkedtek.A vizsgált országokban (Franciaországot és Németország keleti tartományait kivéve) az állam semmilyen formában nem korlátozza a földek adásvételét, így az kizárólag az eladó és a vevő megegyezésétől függ. Franciaországban csak az erre a célra létrehozott SAFER szervezetek közvetítésével lehet megkötni a termőföld adásvételi szerződéseket, amelyeknél az államnak elővételi joga van. Németországban az állam maximális értékesítési árat szab meg azokra a földtulajdonosokra, akik az NDK-ban végrehajtott kollektivizálás révén korábban nem rendelkezhettek földjükkel.
Az adásvétellel ellentétben az állam a vizsgált országok többségében központilag szabályozza a földbérlet rendszerét, és megadóztatja a termőföld értékesítéséből és bérbeadásából származó jövedelmet. Több ország kormánya megszabja a maximális, illetve minimális bérleti díjat, és kiköti a bérleti szerződés minimális időtartamát. Az utóbbi Belgiumban és Franciaországban 9 évben, Hollandiában 6 évben, Spanyolországban 5 évben van megállapítva, bár csaknem minden ország megenged szóban kötött, határozatlan idejő és nem fix díjazású bérleti szerződéseket is.
Földbérleti szerződésnél, a föld után járó uniós támogatás általában a bérlőt illeti meg, bizonyos esetekben azonban megosztható a bérbeadóval. A földbérleti díj (akárcsak a föld ára) függ többek között a föld minőségétől, művelési ágától és fekvésétől, és szabályozásánál az állam az adott területen elérhető jövedelemből indul ki, speciális szorzókat alkalmazva. A bérleti díjak szántóföldek esetében hektáronként 72 és 180 euró között mozognak, de – érdekes módon – a földárakkal ellentétes irányban is változhatnak, pl. Németországban átlagosan 37,4 százalékkal, Nagy-Britanniában 13,7 százalékkal csökkentek az utóbbi 15 évben.






