Kálvin kézirata, Arany János széke

Az a jó a kulturális évfordulókban, hogy soha nem fogyunk ki a kiállításokból, programokból, hiszen mindig van mire emlékezni, s köréje programsorozatot fűzni. 2009 nem csak a csillagászat éve –  az idén ünnepeljük Kálvin János születésének 500. évfordulóját.

Senki ne higgye, hogy a Budapesti Történeti Múzeum tárlata csakis a teológusoknak és az egyháztörténet iránt érdeklődők számára tartogat izgalmakat. Azoknak is érdemes jegyet váltaniuk, akiket vonz a kultúrtörténet, netán a szociológia, vagy a XIX. század polgári ízlésvilága.

A svájci reformátor, humanista tudós 1509-ben látta meg a napvilágot a franciaországi Nyonban. A reformáció vezéralakja nem csupán teológiai munkáival szolgált, de segítette a francia irodalmi nyelv kialakulását is. Munkássága hatással volt Európára kultúrtörténeti és gazdasági szempontból egyaránt. A Kálvin hagyománya című kiállítás bemutatja e szerteágazó életművet, a magyar református közösségek és művészek tárgyi emlékeivel kiegészítve.

A Dunamelléki Egyházkerület gyűjteményeiből felépített tárlat végigvezeti a látogatót a reformáció időszakán: milyen hatással volt a kálvinizmus hazánk keresztény közösségeire, miként szólt a művészekhez, azok hogyan feleltek hívó szavára, s mi mindent tett le a tudomány asztalára. A kiállítás bepillantást enged a dunamelléki gyülekezetek életébe is a reformációtól a XX. századig, a mezővárosok mindennapjaiba, az archaikus néprajzi és vallási jegyeket őrző ormánsági parasztok kulturális életébe. Megismerkedhetünk a korabeli templomépítés legjellegzetesebb vonásaival, vizsgálhatjuk azok orgonáit, de látható Sylvester János Újszövetségének egy példánya is.

Akinek pedig inkább a képzőművészetek felé húz a szíve, semmiképpen se hagyja ki Mányoki Ádám portréit, Barabás Miklós és Csók István festményeit, valamint a korabeli ipar- és ötvösművészeit remekeket. Az irodalmat és a humanista tudományt kedvelők szemügyre vehetik olyan nagy alkotók alkotásait és portréit, mint Sztárai Mihály, Szegedi Kis István, Szenczi Molnár Albert, Arany János, Jókai Mór, Fülep Lajos, Tüdős Klára.

A kiállítás egyik gyöngyszeme az a különleges falikárpit, mely Salamon királyt és jegyesét ábrázolja, a másik pedig Kálvin János eredeti kézjegye egy átvételi elismervényen. A Ráday család gyűjteményéből származik Lucas Cranach német festő alkotása, mely Alexandriai Szent Katalin vértanúságát ábrázolja. A reneszánsz egyik legszebb festménye mellet nem lehet közömbösen elmenni.

A kiállítás jövő év február 15-ig látogatható.