• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Csendes, a mindennapokat behálózó terror - Ahol a buksza, ott a hatalom

Szerző: (noszlopi)
HA A NŐK ELLENI ERŐSZAK kerül szóba, leginkább az alkoholista, családját verő vagy a szexuális erőszakot elkövető férfiról szól a történet. Ám az erőszak is sokféle lehet: nemcsak a nyílt támadást kell értenünk ezalatt, hanem a csendes, a mindennapokat behálózó terrort is.

Csendes, mindennapokat behálózó terror
Fotó:
Shutterstock

Mostanában mind többen és többet foglalkoznak egy ilyen típusú agresszióval, amit a tudományos kutatók gazdasági erőszaknak neveznek. Hogy ez pontosan mit is jelent, hogyan zajlik – ezt vizsgálja a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület, az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) és a különféle párkapcsolati szakértők is. Megállapításaikat a Pénzcentrum szedte csokorba.

Ezek szerint a gazdasági erőszak legalább félmillió magyar nőt érint, közülük sokan észre sem veszik, hogy bajban vannak. Elsőként is tisztázzuk: mit értünk gazdasági erőszakon.

Erről, vagy más néven pénzügyi bántalmazásról akkor beszélünk, ha egy párkapcsolatban az egyik fél anyagi függésben tartja a másikat. Ennek számos formája létezhet. Például az egyik fél lebeszéli vagy eltiltja a másikat attól, hogy munkába menjen, megkérdőjelezi vagy éppen fillérre elszámoltatja a mindennapi kiadásait, a pénzzel zsarolja, vagy szélsőséges esetekben, akár a teljes fizetését elveszi, hogy ő rendelkezhessen felette.

Ez történik például, ha a közösen használt ingatlan csak a pár egyik tagjának nevére kerül, a közös bankszámlával csak az egyik rendelkezik, ha a banki tranzakciókat követő SMS-értesítéseknek köszönhetően az erőszakot alkalmazó fél a másik minden egyes pénzköltéséről tud, és számon kéri még a legkisebb kiadást is.

Szintén tipikus, amikor a bántalmazott fél keresete, öröksége vagy egyéb anyagi forrásai a közösbe vándorolnak, míg a gyerekek és a háztartás költségeinek fedezése egyedül rá marad. (Nemrégiben hallottam egy férjről, aki háromszor is házasodott, született legalább öt gyereke, s mind a három nej eltűrte, hogy soha egyetlen fillért nem adott a férfi a közös kasszába, ami az övé volt, azt magára költötte, s egyáltalán nem érdekelte, miből élnek a családtagjai.)

A gazdasági erőszaknak legtöbbször a nők az áldozatai. Ez nagyrészt abból fakad, hogy a családon belüli döntés- és hatalomgyakorlás hagyományosan a férfiak osztályrésze. Nehéz megmondani, hány embert érinthet pontosan a gazdasági erőszak, ugyanis nincsenek kívülről látható jelei (mint például a fizikai bántalmazásnál), sőt sokan az áldozatok közül sincsenek tisztában saját sorsukkal, azt hiszik, ez így van rendjén. Úgy érzik, hogy tartoznak a bántalmazó félnek, aki keres vagy náluk többet keres, ezért akár jogosnak is tarthatják a bántalmazó hatalomgyakorlását.

Az FRA felmérése szerint például Angliában közel kilencmillió, míg Magyarországon megközelítőleg 522 ezer, 15–74 év közötti nőt tekinthetünk gazdasági terror áldozatának.

Ahogy a fizikai erőszakból, úgy a gazdaságiból is nehéz szabadulni. Mert például nincs hova mennie, nincsenek saját forrásai, spórolt pénze, munkája, amiből kilépés esetén magát el tudná tartani. Még rosszabb a helyzet, ha van közös gyerek is, ugyanis ilyenkor az áldozat a gyerek érdekeit a sajátja fölé rendeli, és mivel tudja, hogy egyedül közel sem tudná a korábbi életszínvonalat biztosítani, inkább benne marad a kapcsolatban.