Bukás vagy hasznos ismétlés?
Már hét éve is összecsaptak érvek és ellenérvek, amikor az esélyegyenlőség jegyében eltörölték a buktatást az alsó tagozatban. Most a Fidesz oktatáspolitikusa bejelentette: ha kormányra kerülnek, újra lehet majd évet ismételtetni, s az iskolából is eltanácsolhatják a renitens, társait zavaró, bántalmazó diákot. Újra fellángolt a vita: szükség van-e a szigorításra, és használnak-e a buktatással a kisdiáknak, vagy éppenséggel megbélyegezik őt?
Zseniális osztályismétlők
Megesik persze, hogy zseniális elmék kerülnek a szamárpadba. A nagyszerű cseh író, Bohumil Hrabal például önéletrajzi regényt írt e címmel: „Egy osztályismétlő emlékezései”. Ő volt ugyanis az osztály réme, akit a tanító úr kantárszáron vezetett. A Nobel-díjas Einstein – a legendával ellentétben – nem bukott meg matematikából, ám egyik tanára azt vágta a fejéhez: „Einstein, magából nem lesz semmi!”
– Néha jót teszünk a gyerekkel, ha nem engedjük, hogy halmozza a lemaradását, hanem időt hagyunk neki, hogy pótolja a hiányosságait. Egy felkészült, rátermett tanító, aki jól ismeri a diákját, egészen biztosan el tudja dönteni, hogy mivel tesz neki jobbat – érvel az évismétlés lehetősége mellett egy Eger melletti község iskolájának igazgatónője, Matináné Semperger Anikó. A kerecsendi általánosban 240 diák koptatja a padot, csaknem háromnegyedük halmozottan hátrányos helyzetű. A nehéz sorból származó gyerekek sokszor már az elsőbe is olyan lemaradással érkeznek, hogy azt egy-két év alatt nem tudják behozni. Ha pedig egy diák az alsóban nem tanul meg írni-olvasni, felsőben is csak a kudarcokat gyűjtögeti. S ha a tanulmányi eredményével nem tud kitűnni, majd megpróbál valami mással – például a „beszólásaival”, a vagánykodásával. Az erőszakos diákkal szemben jelenleg fegyvertelenül áll a tanári kar, hiszen el sem tanácsolhatja az iskolából. Hevesben akad például olyan általános iskola, ahol kiképzett biztonsági őr vigyázza a rendet.
– Láttunk már olyat, hogy egy évet ismétlő kisdiák másodszorra megtáltosodott, ugyanis ismerős volt számára a tananyag, könnyebben megbirkózott vele, így már sikerélmények is érték – magyarázza az igazgatónő. Arról szó sincs, hogy a buktatás rémével tartanák kordában a nebulókat. Kerecsenden például a tanítók egyúttal fejlesztőpedagógusok is, emellett gyógypedagógus és iskolapszichológus is munkálkodik azon, hogy felzárkóztassák a gyerkőcöket. Egy-egy osztályba tizennégy-tizenöten járnak, mindenkinek személyre szóló figyelem jut. Ám ha mindez nem segít, indokoltnak tartják az évismétlést.
A gyermekpszichológus Vekerdy Tamás viszont a buktatás nélküli iskolarendszerben hisz. Szerinte az évismétlés az első néhány osztályban emberileg elfogadhatatlan, ráadásul – ahogy ezt vizsgálatok is megerősítették – nem segít a gyerekeken. Mint nyilatkozta: sokkal hasznosabb, ha a szülő, a pedagógus, a társai vagy a tudásvágy motiválja a diákot arra, hogy tanuljon.
A felső tagozatban tanítók viszont állítják: ha egy diák úgy kerül ötödikbe, hogy a szavak kibetűzése is gondot jelent számára, akkor a tudására nem lehet építeni. Sőt a szakmunkástanulók közt is akadnak funkcionális analfabéták: sokuknak fejtörést okoz, hogy kisilabizáljon egy egyszerű utasítást. A lelkes „tanerők” ilyenkor úgy járnak, mint Kőmíves Kelemen: hiába építik délelőttönként a tudás várát, az alap nélküli építmény másnapra leomlik...

Dúl a tortacsata
Hozzászólás érkezett 36 órája