Fekete pedagógia

Ez a cselekedetsor nem feltétlen tudatos, hiszen fakadhat az oda nem figyelésből, netán a pedagógiai érzék teljes hiányából is. Vannak tanárok, akik tudatosan élnek vissza a pozíciójukból származó hatalmukkal, s keserítik meg tanítványaik diákéveit. Dr. Fodor László egyetemi tanár és pedagógiai szakember csokorba gyűjtötte a fekete pedagógia legjellegzetesebb és mindenképpen elítélendő hatásgyakorlási, negatív módon befolyásoló formáit.

Az idomító tanár igyekszik beidegződéseket kialakítani diákjaiban, amit leginkább parancsolgatással próbál elérni. A pedagógus–diák viszonyban a tanár igyekszik kizárni a diák tudatosságát, értelmét, akaratát, kreativitását. Pedig a pedagógusnak éppen az lenne a feladata, hogy a gyerekeket önálló gondolkodásra nevelje.

A félrenevelés vagy egyoldalú nevelés esetében nem ritka, amikor a pedagógus túlbünteti a diákot, ellenszenvet táplál iránta, kisebb-nagyobb mértékben megalázza a társai előtt – vagy totális megengedő magatartással nevel, s ez esetben korlátlanul szabadjára hagyja a gyermeket, elkényezteti és túljutalmazza. A túlbüntetés miatt sérülhet a gyermek önbecsülése, a túljutalmazás pedig az önbizalom túlzott megnövekedését eredményezheti.

Az indoktrinálás során a pedagógus csakis az általa helyesnek vélt felfogást hajlandó hangoztatni az óra keretein belül, s adott esetben – így a felelésnél is – ezt kéri számon, függetlenül attól, hogy elmélete már megdöntött, vagy nem racionális. – Úgy próbál valamilyen ismeretek, hitek, értékek, felfogások vagy ideológiák iránt elkötelezettségeket kialakítani, hogy elnyomja a tanulók kritikai gondolkodását és szabad akaratát, figyelmen kívül hagyja azok alapvető érdekeit, és megengedhetetlenül visszaél szabadságjogaikkal¬ – összegez dr. Fodor László.

A manipuláció összefügg az indoktrinálással. A manipuláló tanár tudatosan igyekszik lelki és szellemi értelemben is formálható diákjai értékrendszerét befolyásolni. Számos esetben beavatkozik a diákok életébe, figyelmen kívül hagyja a gyermek személyiségének autonómiáját.

A propaganda szorosan összefügg a manipulációval és az indoktrinálással is. A propagandista pedagógus elfogult elméletek, eszmék, felfogások terjesztését, valamint népszerűsítését szorgalmazza diákjai körében. A politikában ez létezhet, ám a tanár–diák viszonyban elfogadhatatlan.

A fanatizálás a manipuláció erőteljesebb változata. Ilyenkor a pedagógus felhevített, erősen negatív érzelmeken alapuló, vakbuzgó megszállottságot kíván kialakítani diákjaiban. Teszi ezt úgy, hogy a saját felfogását a lehető legpozitívabb fényben állítja be. Mindennek alapja lehet politikai, vallási, etnikai vagy kulturális jellegű.

A züllesztés, rosszra nevelés nem egyéb, mint erkölcsileg, etikailag helytelen dologra való tudatos és célirányos buzdítás. E módszer adott esetben a bűnözővé való nevelésig is elfajulhat.

Meglepő módon talán a nem nevelés a legkárosabb formája a fekete pedagógiának, hiszen rendkívül fontos, hogy a diákok megkapják a kellő figyelmet és törődést. A nem nevelő pedagógus közömbös, nem gyakorol felügyeletet a diákjai felett, fejlődésüket nem követi nyomon, sok esetben a teljes elhanyagolás a jellemző.

A fekete pedagógia eddig említett módszerei inkább a tanulók elméjének irányítására, illetve személyiségük súlyos befolyásolására irányultak. Végső esetben azonban nem riadnak vissza a testi fenyítéstől sem.

Hogyan vértezheti fel a szülő gyermekeit a negatív vagy fekete pedagógia eszközeivel szemben, hiszen elkerülhetetlen, hogy a diákok ilyen nézeteket valló és a gyakorlatban is alkalmazó tanárokkal kerüljenek kapcsolatba? A kulcs a családi fészekben rejlik. Nos, amennyiben a gyermek otthonról megkapja a kellő szeretetet, odafigyelést, törődést és elismerést, akkor ellenáll a negatív hatásoknak, így az iskolában őt ért sérelmekkel szemben is.