Kutyanévnapok: Buksi az élen

Ha a kutyának neve van, miért ne lehetne népnapja is? Ez a logika hívta életre a kutyanév-naptárt, amely időről időre kiegészülhet újabb nevekkel.

Mert, ahogyan a fiú- és lánynevek választásában is erősen érvényesül a divat hatása, ugyanígy az egyes kutyanevek is lehetnek felkapottak, míg másokra a feledés homálya borul. Ennek ellenére a nagyon is általános, közkedvelt kutyaneveket máig nem lehetett ledönteni a csúcsról; most is ott vannak az elsők között.

Mint például a Buksi, amely az internetes portálok felmérése szerint mindmáig verhetetlenül az első. Mi is követhetné, mint a Picur, meg a Maci vagy – komolyabb változatában – a Mackó. De ott van az élbolyban a Morzsa is, amelyet alighanem Petőfi tett olyan közkedveltté, miután az Anyám tyúkja című versében kicsi, de annál felelősségteljesebb epizódszerepet adott neki. De a Rex, a Tappancs, a Pamacs, az Alex is gyakori, és a Bundás meg a Kormos sem tud kimenni a divatból.

A kutyanévadók fantáziája nem ismer határokat. A Tyufi, Bufi, Mufi valamilyen becézett formák, a Bandita, a Dugó, a Kócos, a Hógolyó, a Rumli, a Lótifuti alighanem egy-egy jellemző tulajdonságra utalnak, míg az úgymond nagy kutyanevek viselőjük méltóságát hivatottak érzékeltetni. Ilyen például a Sába, a Beethoven, a Bismarck, a Kutuzov, a Gorbacsov. De bárhogy is nevezik a kutyahölgyet vagy -urat, neve napján illendő őt felköszönteni – virág helyett – egy jó adag, cuppogós velős csonttal.