2010. február 07. | vasárnap
Több száz kutyanév közül választhat az újdonsült kutyatulajdonos, de ha van elég fantáziája, akár maga is kitalálhat egyet. Így aztán soha nem lehet tudni pontosan, hány kutyanév is létezik valójában. A leggyakoribbakat viszont már naptári rendbe illesztették.
Ha a kutyának neve van, miért ne lehetne népnapja is? Ez a logika hívta életre a kutyanév-naptárt, amely időről időre kiegészülhet újabb nevekkel.
Mert, ahogyan a fiú- és lánynevek választásában is erősen érvényesül a divat hatása, ugyanígy az egyes kutyanevek is lehetnek felkapottak, míg másokra a feledés homálya borul. Ennek ellenére a nagyon is általános, közkedvelt kutyaneveket máig nem lehetett ledönteni a csúcsról; most is ott vannak az elsők között.
Mint például a Buksi, amely az internetes portálok felmérése szerint mindmáig verhetetlenül az első. Mi is követhetné, mint a Picur, meg a Maci vagy – komolyabb változatában – a Mackó. De ott van az élbolyban a Morzsa is, amelyet alighanem Petőfi tett olyan közkedveltté, miután az Anyám tyúkja című versében kicsi, de annál felelősségteljesebb epizódszerepet adott neki. De a Rex, a Tappancs, a Pamacs, az Alex is gyakori, és a Bundás meg a Kormos sem tud kimenni a divatból.
A kutyanévadók fantáziája nem ismer határokat. A Tyufi, Bufi, Mufi valamilyen becézett formák, a Bandita, a Dugó, a Kócos, a Hógolyó, a Rumli, a Lótifuti alighanem egy-egy jellemző tulajdonságra utalnak, míg az úgymond nagy kutyanevek viselőjük méltóságát hivatottak érzékeltetni. Ilyen például a Sába, a Beethoven, a Bismarck, a Kutuzov, a Gorbacsov. De bárhogy is nevezik a kutyahölgyet vagy -urat, neve napján illendő őt felköszönteni – virág helyett – egy jó adag, cuppogós velős csonttal.
Előző
1
