• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Számos előny, hátrány alig: Nyíló zártkertek - Érdemes megfontolni az átminősítést

Szerző: Hardi Péter
A zártkert olyan külterületi ingatlan, amelyet a tulajdonosának művelni kell, az esetlegesen rajta álló épület nagysága pedig nem haladhatja meg az összterület három százalékát. Papíron. Mert a valóságban a tulajdonosok egy része nem műveli a területet, viszont az épület nagysága meghaladja a limitet, ráadásul sokan benne is laknak – jóllehet gazdasági épületként van nyilvántartva. Ezt a helyzetet oldja fel egy miniszteri rendelet erre az esztendőre: a tulajdonos kérheti, hogy az ingatlanját minősítsék mezőgazdasági művelés alól kivont területté, ami által legalizálódik az, ami eddig illegális volt.

Hétvégi telkek
Fotó:
MTI - H. Szabó Sándor

Érdemes megfontolni a zártkertek tulajdonosainak, hogy éljenek az átminősítéssel, mert előnye számos van, hátránya alig. Az első előny, hogy egy jogszabályellenes állapotot megszüntethetünk. Több köztehertől is megszabadulhat a tulajdonos, például a zártkerti építmények után kivetett adó, a mezőőri járulék, a földadó. Ha értékesíteni akarjuk majd az ingatlant, akkor az zártkertként sokkal macerásabb. Mezőgazdasági művelés alatt lévő területként kell hozzá a helyi földkiadó bizottság pecsétje is. És ha az spekulációt sejt az adásvétel mögött, meg is hiúsíthatja azt. Az átminősítéssel ezt elkerülhetjük. Nem beszélve arról, hogy a mezőgazdaságinak számító műveletlen területek gazdáira büntetés róható ki.

Hátránya az átminősítésnek egyedül az lehet, hogy a tulajdonos éppen ezáltal sétál az addig nem fizetett telekadó hatálya alá.

Tudni kell, hogy az átminősítéssel az épület még nem lesz lakóépületté, üdülővé. Ez egy külön procedúra. A tapasztalat szerint attól sem kell tartani, hogy immáron hivatalosan is kiderül: túlépítették a megengedett három százalékot.

Címkék: Házunk tája