• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Patópálok, ébresztő! Mi lesz, ha így lépik át a nyugdíjkorhatárt?

Szerző: Habik Erzsébet
MIKÖZBEN száz honfitársunk közül csupán kettő gondolja úgy, hogy kényelmesen megél majd az állami nyugdíjából, mégis mindössze harmaduknak van e célra megtakarított pénze. Ej, ráérünk arra még! – legyintenek sokan, ha a nyugdíjkérdés kerül szóba, pedig a hozzáértők mind gyakrabban intenek bennünket: már fiatalon el kellene kezdenünk spórolni.

Nyugdíjmegtakarítás - illusztráció
Fotó:
Profimedia/Alamy

A szakértők azzal számolnak, hogy 2060-ra megkétszereződik a magyar lakosságon belül a nyugdíjasok aránya, ami megjósolhatóan az állam folyósította nyugdíjak csökkenéséhez vezet. Ez a mai harmincas és negyvenes korosztályt biztosan érinti: nekik feltétlenül érdemes gondoskodniuk a jövőjükről úgy, hogy dolgos éveikben rendszeresen félreteszik a jövedelmük egy részét. Egyes számítások szerint a most, 40 évesen nettó 250 ezer forintot keresők nagyjából 100 ezer forintos nyugdíjra számíthatnak 25 év múlva.

Sokan azonban csupán az 50-es éveikben kapnak észbe, amikor már csak 10-15 évük van hátra a visszavonulásig. Ilyenkor a megtakarításhoz maradt időszak jóval rövidebb, mint amennyi alatt felhasználjuk az összespórolt pénzt. A Népességtudományi Kutatóintézet 2015-ös adatai szerint a 60 éves nők további várható élettartama 22, míg a férfiaké 17 év, vagyis csaknem 20 évig kell beosztaniuk a félretett pénzüket.

Ha 10 évvel a nyugdíjba vonulás előtt kezdünk takarékoskodni, akkor jelentős összegeket kell megspórolnunk ahhoz, hogy érdemleges nyugdíj- kiegészítésünk legyen az állami juttatás mellett – olvashatjuk a Pénzcentrum internetes portálon. Ha 10 éven át havi 20 ezer forintot teszünk félre, akkor évi 6%-os hozammal számolva 3 millió 933 ezer forintot tudunk összegyűjteni – amennyiben államilag támogatott termék segítségével takarékoskodunk, mivel ez után 20%-os adójóváírást érvényesíthetünk.

Ha a havi befizetést 50 ezer forintra növeljük, akkor már mintegy 10 millió forintot tehetünk félre ennyi idő alatt. Ha ezt mondjuk 19 éves várható élettartammal számolva egyenlően szétosztjuk, az első esetben 18, míg a másodikban havi 45 ezer forinttal egészíthetjük ki az állami nyugdíjunkat.

Szinte bármilyen megtakarítási formát kiválaszthatunk, ahol fial a pénzünk, de érdemes olyasmi mellett dönteni, amit az állam adójóváírással támogat.

Íme, három példa:

 Az önkéntes nyugdíjpénztár előnye, hogy a pénzünket általunk válaszott portfólióba fektetik, a vagyonkezelés pedig a szolgáltató dolga. Aki például 20 éves korától így tesz félre havi 10 ezer forintot, 65 évesen 22 milliója gyűlhet össze, amiből 16 millió forint a hozam és az állami támogatás.
 A nyugdíjbiztosítások után ugyancsak jár a 20%-os adójóváírás. Itt a tanácsadónk segítségével alakíthatjuk ki az eszközalapokból álló portfóliót. A pénz kezelése a mi feladatunk és felelősségünk, amiben az értékesítő segít nekünk.
 A nyugdíj elő-takarékossági számlára befizetett összegek után is ugyanúgy jár a 20%-os jóváírás, mint a másik két terméknél, viszont a vagyonkezelés feladata teljes mértékben ránk hárul.

A legkevésbé az a csaknem 1,5 millió munkavállaló bízhat a gondtalan nyugdíjas években, akiket ma minimálbéren foglalkoztatnak, esetleg a fizetésük többi részét zsebbe kapják, vagy vállalkozók, akik ennél magasabb jövedelem után nem hajlandók járulékokat fizetni. Aki ma a minimálbér után kapja az ellátását, annak körülbelül 43 ezer forintot hoz havonta a postás. Nekik igazán fontos lenne felelősen gondolniuk a nyugdíjas éveikre. Ugyanakkor jelenleg 2,4 millió honfitársunk egyáltalán nem tud megtakarítani, mert nincs miből. Amennyiben pusztán az állami gondoskodásra lesznek utalva, a biztos szegénység vár rájuk öreg napjaikra.