Reggeli nélkül az iskolába?

A gyerekek 18-34 százaléka elhízott
– A várakozásnak megfelelő és meglepő adatok is születtek a felmérés során – ismertette a program által begyűjtött információkat De Blasio Antonio, az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségének főtitkára. – Pozitív és negatív értelemben is sikerült információhoz jutnunk a fiatalok táplálkozási, sportolási és egyéb, életmódbeli szokásait illetően. Az utóbbi években sajnos, negatív tendencia, hogy a fiatalok egyre nagyobb része küzd a túlsúlyossággal. Iskolától függően a gyerekek 18-34 százaléka vallotta magát elhízottnak.

Ennek okai azonban nem csak a táplálkozási szokásokban keresendőek. A felmérés során például kiderült azt is, hogy a gyerekek átlagosan napi négy órát töltenek a számítógép vagy televízió előtt, míg a szabad levegőn csak maximum egy órát vannak és ez is legtöbbször az iskola és lakóhely közötti távolságot jelenti.

Sokuknál a reggeli is kimarad, a gyerekek csaknem háromnegyede az iskolában étkezik először. Ez a szülői példával is magyarázható, hiszen mint kiderült, a szülők többsége sem reggelizik rendszeresen otthon. Ugyanakkor a felső tagozatosok közel 50 százaléka az iskolai menzán ebédel, így ki lehet mondani, hogy a hétvégéket kivéve, szinte egyszer sem étkezik együtt a család - sorolja a túlsúlyosság lehetséges okait a főtitkár. - Így elmondható, hogy a tanulók többségének fő élelemforrása az iskolai büfé.

Mozgás csak a tornaórán
Egyértelmű tehát, hogy a gyerekek szinte csak olyan élelmiszert vesznek maguknak, amilyet szeretnének, nincs semmiféle kontroll. Ennek ellenére kellemes meglepetés volt, hogy a kérdőívek szerint a diákok több mint 80 százaléka a cukros üdítők helyett ásványvizet fogyaszt, és szinte mindennap esznek valamilyen gyümölcsöt, például almát.

A sportolási szokások azonban ennél lehangolóbbak. A gyerekek nagy része a tornaórákat kivéve szinte egyáltalán nem mozog, edzésre vagy iskolán kívüli sportra elenyésző hányaduk jár. Az iskola és tanulás közötti időt legtöbbször plázákban töltik és a felső tagozatosok nagy része már csak összesen napi 27 percet tölt a szabad levegőn. A gyerekek szerint azonban sokkal nagyobb kedvük lenne mozogni, ha a szokásos iskolai sporttevékenységeken túl (kézi- és kosárlabda stb.) más lehetőség is lenne a sportolásra. Például szívesen járnának néptáncra, tollaslabdára, aerobikra, így azokban az intézményekben, ahol van ilyen lehetőség, nagyobb a sportoló fiatalok aránya is.

– A felmérés tehát rámutatott arra, hogy annak érdekében, hogy a fiatalok többet mozogjanak, jóval többféle szervezett sporttevékenységre lenne szükség – vonta le az eset tanulságát De Blasio Antonio.

Van megoldás?
A „Hozd a formád, Magyarország” kampány az információk birtokában azon dolgozik, hogy olyan lehetőséget teremtsenek az iskolákban, amelyekkel a diákok szinte önmaguktól lesznek részesei az egészségesebb életnek. Ennek érdekében egy külön akció keretében ismertetik meg a gyerekeket a minőségi ételekkel, ahol lehetőség van rá, az iskolai büfé és menza is bekapcsolódik. Igyekeznek növelni a sportolási lehetőségek számát, minden év májusában pedig játékos Hozd a formád-hetet szerveznek az intézményekben, ahol szakemberek hívják fel a figyelmet az életmódváltás fontosságára és ahol szellemes vetélkedők, sportversenyek gondoskodnak a jó hangulatról.

– A változtatást a gyerekeknél kell kezdeni – mondja De Blasio Antonio. – Sajnos, nem várhatjuk el minden szülőtől, hogy odafigyeljen gyermeke étkezési szokásaira, nagyrészt azért sem, mert maguk a szülők sem élnek egészségesen. Éppen ezért, ha az egészséges életmódra nevelés már gyerekkorban elkezdődik, hozzájárulhatunk ahhoz, hogy sokkal kevesebb elhízott, egészségügyi problémával küzdő fiatal legyen.

Az ügy érdekében a főtitkár szerint hamarosan újabb felmérést végeznek ezúttal azért, hogy megtudják, a kampány mennyiben járult hozzá az egészségtudatos életmód elterjesztéséhez. A szakemberek szerint ugyanis, ha csak évente néhány százalékkal emelkedik az egészségesebb életmódot folytató gyerekek száma, már megérte a próbálkozás.