• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Semmit nem ér a megjátszott orgazmus

Szerző: Balogh Mária
Sok olyan nő van, aki egyáltalán nem érzett még valódi örömet szexuális élete során, vagy csak kevéssé képes ellazulni, izgalmi állapotba kerülni, a valódi orgazmust megélni. A férfiak ezt gyakran nehezményezik, ahelyett, hogy türelemmel, gyöngédséggel átsegítenék kedvesüket az akadályokon.

Nem kevés férfi fittyet hány partnere szexuális kielégülésére, s elégedetten tér nyugovóra, ha a sajátját megkapta. Mindenesetre a testi kapcsolat során a férfiaknak nehezebb a helyzete, mivel megjátszhatatlan és érzékelhető teljesítménnyel kell kirukkolniuk.

Szép számmal akadnak olyan nők, akik megfelelésből képesek eljátszani a kielégülést, vagy éppen valós ismeretek híján azt gondolják, hogy az a jóleső érzés maga az orgazmus. Az a nő, aki csak rutinból, kötelességszerűen adja oda a testét a partnerének, nem is azonosulhat önfeledten vele, hiszen nem ébredt fel benne a vágy, ami minden tabut elsöpör, s amitől ellazulhat, boldoggá válhat mindkét fél a szerelmeskedésben. 

Az a nő azonban hiába vágyódik szerelemre, boldogságos bizsergető érzésre, kielégülésre, aki nem ismeri a saját testét, képtelen magát olyannak elfogadni, mint amilyen. Vajdics Tamás szexuálpszichológus szerint nem attól kívánatos egy nő, ha a reklámokban látható anorexiás modelleket utánozza, s beállított hajjal és sminkkel szeretkezik. Nagy erény persze az igényesség, a vonzó külső, a gyöngéd figyelmesség, a merész közeledés, de mindennek a belső lényéből kell fakadnia, nem pedig a megfelelés sanyarú kényszeréből. Nem azon a plusz 5-8 kilón múlik a báj és szépség, amit mindig is szeretnénnek ledobni magukról, hanem a varázslatos, sajátos kisugárzáson. Azon, ahogyan szeretnek, s amitől szerethetőek lesznek. Az a nő, aki nem szereti önmagát, a testét, ráadásul ennek hangot is ad a partnere előtt, hogyan is várhatna pozitív visszajelzést, elfogadást a párjától? Az első lépés, hogy megtanuljuk magunkat becsülni, elfogadni és szeretni.

Nem az a jó partner, aki teljes mértékben alkalmazkodik a másik szexuális igényeihez, miközben feladja saját vágyait és örömét, hanem az, aki mer keresni, kísérletezni, felfedezni, és orgazmusra találni. Igaz, aki képtelen a párja testének minden porcikáját viszolygás nélkül, élvezettel szeretni, s csak a hagyományos, jól bevált szerelmeskedési formákat vállalja, vélhetően nem csak gátlásos, hanem már kevéssé „odaadó” is – legyűrte a rutin unalma.

Az egészséges férfiak számára a szexualitás központi téma. Tudják, mi hozza izgalomba őket, mi esne jól nekik, ha azt a kedvesüktől fenséges ajándékként megkapnák a szerelmeskedés során. Ám egy valamire való férfi ezt nem csupán elvárja, de tesz is érte. Azt azonban, hogy a nőnek mi jó, s mi teszi még inkább lazává, fesztelenné, boldoggá szeretkezés közben, kevesen követik figyelemmel. Amelyik férfi nem kontrollálja önmagát, netán fájdalmat okoz a nőnek a testi kapcsolatban, vagy olyan szeretkezési formára akarja rávenni, amire az még nem áll készen, bizony, egy tapasztalt hölgyet is igen kínos, lelkileg megrázó helyzetbe lehet sodorni.

Nem bűn, nem szégyen, ha megismerjük testünk érzékeny pontjait – állítja a szakember, aki hozzáteszi: a női szexualitás teljessége az önfeledt odaadáson keresztül lép működésbe. Görcsösen, feszülten, szeretet, szerelem nélkül nehéz az orgazmust remélni.

Nem új felfedezés az sem, hogy a tánc sokat segíthet a nőknek abban, hogy belemerüljenek energiájuk áramába, érezzék testük ritmusát. A hastánc különösen alkalmas arra, hogy az érzéki és erotikus énünket partner nélkül is felfedezze, s megmutassa önmagának, hogy gátlásait levetkőzve ellazíthatja magát. A férfiak szeretik, ha partnerüktől szokatlan, kellemes meglepetést kapnak. Két ember szerelmében nincsenek ledönthetetlen korlátok sem a lelki azonosulásban, sem a szexuális egyesülésben.