Megosztás A cikk küldése! A cikk nyomtatása!

Nem árt a szerződés

2009. szeptember 04. | péntek
Ígéretünkhöz híven ismerkedjünk tovább a rettegett kutyabetegséggel, a disz­plá­­­ziával, ezúttal is a Ma­­gyar Kisállat Ortopédiai Egye­­sület (MKOE) szakemberei (illetve honlapja) segítségével. Hogy kit mennyire érdekel ez a betegség, alapvetően attól függ, hogy tenyésztők vagyunk, vagy állatbarátok. Az előbbinek komoly érdeke is fűződik kutyája értékéhez, hiszen akár egész vállalkozását veszélyeztetheti egy disz­plá­ziás alom, az utóbbiaknak pedig négylábú társa egészsége, fájdalommentes élete a legfontosabb.

 

Magyarországon diszpláziamentes, átmeneti, enyhe, közepes és súlyos fokozatokat állapítanak meg a besorolási szabályok alapján. Nagy általánosságban a mentes, a majdnem mentes és az enyhén mentes kutyák tenyészthetőek, náluk még idős korban sem kell sántaságtól tartani, ám a közepesen és súlyosan beteg ebek nem tenyészthetőek, náluk sántaság kialakulásával is számolni kell.
 
A szűrés alapja a csípőízületről készített röntgenfelvétel. Mennél idősebb egy kutya, annál nagyobb biztonsággal lehet a disz­plá­zia mértékét megállapítani. Féléves korban a felmérés biztonsága 60, egyéves kor körül 80, kétévesen közel 100 százalék. Ez nem jelenti azt, hogy korábban nem érdemes szűrni! Ha a fiatal kutya mozgásában, testtartásában bármilyen gyanú támad, a felvételt meg kell csinálni.
 
Mire kell odafigyelni kölyök vásárlásakor? Nem árt érdeklődni a szülői vérvonalaknak, az esetleges előző almoknak, és amennyiben létezik ilyen, az adott fajtára jellemző megbetegedések szűrővizsgálati eredményei után, a szülőknek mindenképpen rendelkezniük kell megbízható eredetű, minimum enyhe eredményű diszpláziaszűrési igazolással.
 
A betegség elleni védekezés alapja a szűrés. Ám miközben Magyarországon évente 70-90 000 kutyát törzskönyveznek, a re­­gisztrált diszpláziaszűrések száma nem éri el a kétezret sem. Ez semmiféle kommentárt nem igényel. A diszpláziás, többnyire már sántaságot is mutató állatok kezelésére több lehetőség is van, ennek ellenére tudomásul kell venni, hogy a kutya nem lesz teljesen egészséges, de barátként, társunként fájdalommentes élet igenis biztosítható számára. Enyhébb esetekben elegendő a gyógyszeres kezelés (porcvédő gyógyszerek kúraszerű alkalmazása, szükség esetén fájdalomcsillapítók), súlyosabb tüneteknél szükséges a műtéti beavatkozás, amelynél az adott eljárás megválasztása az ortopédiában, illetve az adott műtéti technikában jártas állatorvos feladata. A szakmai irányelveken kívül sajnos mérlegelni kell a kutyatulajdonos szempontjait is, így például az anyagi áldozatvállalás mértékét…
 
Nem szívesen írok erről – hiszen a Kutyapostás nem tenyésztő, mindössze rajongója a kutyáknak –, de mivel egy-egy ilyen műtét ára elérheti akár a félmillió forintot is, miközben a több százezer forintért vásárolt kutyánk sem tenyészthető tovább, a diszplázia mint örökletes jellegű rejtett hiba, szavatossági eset is lehet. Akinek ez fontos, kössön tehát írásbeli szerződést, melyben rögzíthet számára fontos kritériumokat. Ezzel sok esetben elejét vehetjük a későbbi elhúzódó jogi vitáknak. Egy leinformálható és garanciát adó tenyészetből származó kölyök nyilván drágább, de adott esetben később még drágábban fizethetünk a hozzánk tartozó kutya elvesztésével, az éveken át tartó gyógyszerezéssel, az állatorvosi és az esetleges műtéti költségekkel.
 
Kutyavilág – kutyaüzlet, így van ez.
Szücs Gábor
 

 

Szücs Gábor
Előző1Következő

Ingatlanok.hu (X)

Több mint 176 ezer ingatlan.
Hozzászólások
Még nem érkezett bejegyzés.



Jönnek, csak jönnek a tragikus történetek. A Kutyapostás meg – ugyan, mit tehetne mást – magára veszi a levélíró búját, hogy aztán maga is belesüppedjen a fájdalomba… Íme a levél, amit Fáy Árpád küldött – nomen est omen – Alsóvadászról…
Egy kivágott cikket kapott a Kutyapostás, amely a Petőfi Népében jelent meg. Küldője: N. Z. kecskeméti olvasónk, aki a cikk margójára ezt írta rá: „Ugyan ki vitatná igazságát? Ez is a Kutyapostáshoz tartozna!” Nézzük hát a cikket, amelynek címe: „A plüssmackó lelkű gazdik ebeit bugylibicskás állatvédők miskárolnák”. Íme:
Állatemberek okozta állatsorsok – újabb és újabb rémtettek…
Lázadás vagy divatkövetés? Miért díszíti valaki tetoválással, testékszerrel magát? Mit tehet a szülő, ha kamaszkorú csemetéje úgy dönt: ő is belép a testüket ily módon ékesítők táborába?
Jönnek az aszteroidák, e viszonylag kicsi égitestek, melyeket lehetetlen idejében felderíteni – ám esetleg kiirthatják a jelenkor „dinoszauruszait”, az embert.