Csopak tehetős, Tiszabő gondban

Míg a kétévente megjelenő GfK Általános Vásárlóerő Index tanulmány a lakosok és a háztartások rendelkezésére álló teljes jövedelmét térképezi fel településenként, addig a Kiskereskedelmi Vásárlóerő felmérés – Magyarország kiskereskedelmi vásárlóerő-térképe – azt mutatja meg, hogy mekkora az egyes településeken a kereskedelem szempontjából lehetséges vásárlóerő, azaz a lakosok mekkora összeget költhetnek el személyenként a kereskedelemben.

A GfK Általános Vásárlóerő Index tanulmány ez évi adatai szerint a tavalyi évhez képest nem történt változás az ezer lakosnál nagyobb települések rangsorában. Budaörs (általános vásárlóerő index: 135,7) áll az első helyen, Csopak (általános vásárlóerő index: 135,4) előtt. Továbbra is az öt legtehetősebb település között találjuk Hévízt, illetve Törökbálintot, azonban az idén Törökbálint megelőzte a fürdővárost. Tiszaújváros az idén kiszorította Tihanyt az ötös toplistából. A legnagyobb nehézséggel küzdő öt településből kettő (Szendrőlád és Vilmány) továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén, kettő pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyei – közülük is a legnehezebb helyzetben Tiszabő van, ahol az egy főre jutó általános vásárlóerő az országos átlagnak mindösszesen csak 42,6 százaléka.

A GfK Kiskereskedelmi Vásárlóerő tanulmány adatai szerint az ezer lakosnál nagyobb települések közül Csopak áll az első helyen (kiskereskedelmi vásárlóerő index: 123,4), melyet a második helyen Telki követ. A lista végi települések közül – az általános vásárlőerő rangsorhoz hasonlóan – kettő Borsod-Abaúj-Zemplén, egy-egy pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyében található. Az utolsó ebben a rangsorban is a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabő.

A hagyományos kelet-nyugati megosztottság a kiskereskedelmi vásárlóerőben is megmutatkozik, ugyanakkor a kereskedelmi költéseket a vagyoni helyzeten kívül sok minden más – vásárlási szokások, kereskedelmi egységekkel való ellátottság, településméret stb. – is befolyásolja, így az általános és a kereskedelmi vásárlóerő területi megoszlása között jelentős különbségek lehetnek.

– Természetesen szoros az összefüggés az általános és a kiskereskedelmi vásárlóerő között, ugyanakkor a különbségek kissé kiegyenlítődnek. Például a megyénkénti rangsor nagyon hasonló, de a vásárlási szokásoknak és a költési szerkezetbeli különbségeknek köszönhetően a leggazdagabb és a legszegényebb régiók között csökken a szakadék – mondta Kui János, a GfK Hungária kereskedelemkutatás szektorának menedzsere.

Kiskereskedelmi vásárlóerő rangsor, 1000 lakosnál nagyobb települések

Általános vásárlóerő rangsor, 1000 lakosnál nagyobb települések

A megyék rangsorában – Budapestet is ide értve – az általános és a kiskereskedelmi vásárlóerő rangsorában is az első helyen a főváros található. A második helyen mindkét listán Fejér megye áll. Az országos átlag fölötti általános és kiskereskedelmi vásárlóerőt tud felmutatni továbbá Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Vas és Pest megye. A sereghajtó mindkét listán Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, de hasonlóan nehéz helyzetben van Békés megye is, amely az utolsó előtti helyet foglalja el mind az általános, mind a kiskereskedelmi vásárlóerő tekintetében.