• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

A rossz fogak sok bajt okoznak

Szerző: Csóli Virág
Egy közelmúltban végzett felmérés szerint a magyar gyerekek mindössze húsz százalékának egészségesek a fogai, a felnőtt lakosságnál pedig népbetegségnek számít a fogszuvasodás és a fogágybetegség. Pedig ma már nem kell feltétlenül rettegni a fúrótól, ha felkeressük a fogorvost, hiszen egyre több rendelőben van mód a biológiai fogászat által nyújtott lehetőségekre. Az már régóta köztudott, hogy egy rossz fog akár szervi bajokat is okozhat, és évek óta terítéken vannak az amalgámtömések káros hatásairól szóló anomáliák is. Hogyan gyógyít a biológiai fogászat? Milyen kapcsolat lehet fogaink és más szerveink között, és miért javasolják, hogy mielőbb szabaduljunk meg az amalgámtömésektől? Erről kérdeztük dr. Herceg Anitát, a Herbadent Fogászati Rendelő fogorvosát.

Az utóbbi években egyre népszerűbb a biológiai fogászat. Mit takar ez az elnevezés?
– A természetgyógyászat és ezzel együtt a természetes gyógymódok alkalmazása ma már virágkorát éli nem csak Magyarországon, hanem egész Európában. A rendszerváltás időszakában nagy lendülettel indult, illetve újraindult a természetgyógyászat több ágazatában a tevékenység, ráadásul ma már vizsgához kötik a természetgyógyászok képzését és a természetgyógyászat megjelent a nyugati típusú orvoslás kiegészítő terápiájaként is. A természetgyógyászati orvoslás folyamatai a fogászat területét is érintették. Először az akupunktúra egyik részterülete, az orálakupunktúra, majd a homeopátia és a biológiai, vagy más néven komplementer fogászat egyéb területei jelentek meg alternatív terápiaként. A köznyelvben meghonosodott biológiai kifejezés a fogászat szakterületének és a szervezet egészének kapcsolatát, vizsgálatát és a természetgyógyászati jellegű terápiáját takarja. A komplementer fogorvoslás általános elvei megegyeznek a természetgyógyászat és a holisztikus gondolkodásmód lefektetett elveivel, azaz összefüggő egésznek tekinti az emberi szervezetet, és a benne lejátszódó folyamatokat, mint egymással kapcsolatban lévőket vizsgálja.

Tehát a biológiai - vagy komplementer - fogászat lényegében az egész test változásait vizsgálja, és ennek megfelelően gyógyít. Hogyan működik mindez a gyakorlatban?
– Két német orvos, Voll és Kramer mutatta ki, hogy kölcsönös kapcsolat van a fogak és bizonyos szervek között. Bioelektromos mérési módszerrel – az ún. Voll-féle elektroakupunktúrával (EAV) – bebizonyosodott, hogy a fogak fúrásának és csiszolásának hatására a bőr meghatározott akupunktúrás pontjain mérhető változások lépnek fel. Ezeket a változásokat rendszeresen és szabályszerűen meg lehetett figyelni, és ez tette lehetővé, hogy az egyes fogak és az akupunktúrás pontok viszonyát leírják. Így vált ismertté, hogy az adott fogak adott szervhez, illetve akupunktúrás csatornához tartoznak, és fordítva, a belső szerveknek is kapcsolatuk van a fogakkal. Az egyes belső szervi betegségeknél a fogágyban körülírt gyulladásos vagy degeneratív folyamatok léphetnek fel.  Később Jochen Gleditsch fedezte fel az 1960-es évek végén, hogy ezek a területek nem csak funkcionális egységek, hanem inger hatására aktiválódó akupunktúrás pontokat is tartalmaznak. Több mint 4000 betegen tíz éven át folytatott kísérletsorozat eredményeképpen bebizonyosodott, hogy a speciális szájüregi pontokba adott mikroinjekciókkal gyors gyógyulást lehetett elérni igen egyszerűen. Mivel Gleditsch professzor fül-orr-gégész, elsősorban az arcüreggyulladás, a mandulagyulladás, az idegfájdalmak, a középfülgyulladás, a fejfájás különböző típusainak kezelésével foglalkozott, de megfigyelte, hogy a kezelések eredményeképpen nemcsak az fül-orr-gége szakterület betegségei gyógyultak, hanem a betegek más, régebben fennálló tünetei is megoldódtak. Például évek óta meglévő emésztési zavarok, székrekedés, gyomorproblémák, váll-, csípő-, térdpanaszok, pszichés kórképek stb. A szájüregi akupunktúrás rendszer képezi az alapját, illetve részegységét a Voll-féle diagnosztikának, a biológiai fogorvoslásnak, a neurálterápiának, és az elektroakupunktúrának is. Diagnosztikus és terápiás rendszer, mely önálló és kiegészítő diagnózis felállításában, illetve terápiaként is alkalmazható.

Mik az előnyei az orálakupunktúrás módszernek?
– Ezzel az eljárással megállapíthatjuk, hogy a szájüregi folyamatok, a szájüregben lévő tömések, koronák, fogpótlások okozhatnak-e egyéb testi tüneteket. Ha szükséges, a beteget életvezetési tanácsokkal láthatjuk el (diéta, életmód, prevenció). A mindennapi fogorvosi praxisban gyakoriak a makacs, több éve fennálló, eltűnő, kiújuló folyamatok, amelyekbe a beteg lassan beletörődik, beleszokik. A pontosan nem lokalizálható fájdalmakat a fogorvos fogeredetű fájdalomnak minősíti és a beteg sorban elvesztheti fogait, fogcsoportjait. A nyálkahártya-folyamatoknak pedig, mivel gyulladással és sorvadással járnak, szintén fogvesztés az eredménye. A kapcsolatok ismerete segíti a fogorvost abban, hogy meg tudja ítélni a beteg funkcionális összállapotát, másrészt számolni tud terápiája esetleges mellékhatásaival.

Ma már egyre többet hallhatunk az amalgámtömések káros hatásairól. Miért annyira veszélyes az amalgám?
– Az amalgámtömés 50 százaléka higany, a többi ezüst, cin, cink, réz és más fémek. Csakhogy a higany erősen mérgező, de a felsorolt többi fém önmagában is lehet az. A felvett higany az egész testben elraktározódik, nem csak a vesében, a májban, az agyvelőben, hanem fokozottan az endokrin mirigyekben, csontokban, az emésztőtraktus minden szakaszában jelen van. A higany bekerülhet a szervezetünkbe akár az ivóvízzel is vagy ha tengeri halakat fogyasztunk, a fogtömésekből napi 3,8-21 mikrogramm higanygőz kerülhet be. A higany tartós bevitele a szervezetbe akár egyezred milligrammnál is kisebb mennyiségben, rejtett mérgezést okoz, amelynek első tünetei csak pszichés és idegi jellegűek (kábultság, fejfájás, fáradtság, a munkakedv hiánya, lehangoltság, emlékezetzavarok). Csak ezután következnek a fizikai tünetek: fogínyvérzés, gyulladások a szájüregben, hasmenés, idült hurutok stb. A bántalmak jellegzetesen váltakozóan és eltérő erősségben jelentkeznek. A lakosság széles körét elsősorban a nagyon elterjedt amalgámtömések révén fenyegeti a mérgezés. Ezek a fogtömések ugyanis jelentős mértékben tartalmaznak higanyt, amit az idők során apránként ki is adnak magukból. A szervezet csak egy keveset képes a vese által kiválasztani.

Hogyan lehet kivezetni a nehézfémeket a szervezetből, és hogyan célszerű kicserélni az amalgámtöméseket?
– A szakaszos amalgámtömés-csere azt jelenti, hogy nem szabad egyszerre vagy rövid idő alatt sok amalgámtömést kicserélni. Ennek oka az, hogy a krónikus amalgámterhelés egy krónikus mérgezéses állapot, és a méreganyag drasztikus eltávolítása ugyanolyan megvonási tüneteket okozhat, mint az alkohol vagy a kábítószer megvonása a leszoktatási folyamatoknál. Ezért 2-3 hetente 1-2 amalgámtömés cseréje javasolt. A fokozatosság és a lassú méregtelenítés lényeges szempont. A szervezet nehézfém-mentesítése (a higany és a levegőszennyezésből származó ólom, kadmium) viszonylag hosszú folyamat, 3-7 hónap. Ez alatt az idő alatt nem csak a gyógyszerek rendszeres szedése, hanem a táplálkozás átalakítása is fontos. A szakszerű méregtelenítés két szakaszból áll. A töméscsere alatti és a töméscsere utáni időszakból. Az előbbi alatt főleg nyomelemek, vitaminok, homeopátiás komplexek a méregtelenítés támogatásának alapelemei, az utóbbinál a szervek, szervrendszerek általános és célzott méregtelenítése kerül előtérbe. A méregtelenítés két vezető nyomeleme a szelén és a cink adagolása, direkt hatással van a csontregenerációs folyamatokra. A töméscsere előtt és után 2-3 napig célszerű napi 1000 mg C-vitamint bevenni, töméscsere előtt és után fél liter tej is ajánlott, és fontos a napi 2-3 liter folyadékfogyasztás. Ez utóbbit a méregtelenítés egész ideje alatt célszerű fenntartani. Általában, ha valakinek átlagos mennyiségű amalgámtömése és átlagos szervi terheltsége van, akkor a töméscserét követően 5-7 hónap alatt tisztulhat meg az amalgámterhelés másodlagos következményeitől. A test kitartó méregtelenítésével szinte minden betegnél gyors javulás érhető el.