Megválaszthatjuk a sorsunkat?

A boldogság keresése közben bizonyára ön is elindult már több jól ismert ösvényen, de vajon mit tudott elérni a hagyományos világnézet keretei között?

Egy új szemlélet: a transzszörf
A transzszörf rendkívül hatékony módszer a valóság irányítására. Segítségével bárki a saját kezébe veheti sorsa irányítását, s akár a lehetetlent is elérheti. Nem csodákról vagy varázslatról van szó: győződjön meg ön is arról, mennyivel csodálatosabb az ismeretlen valóság, mint bármelyik más, misztikus út.

Számos könyvben olvashatunk a siker, a gazdagság vagy a boldogság elérésének módjáról. Ezek a könyvek első pillantásra sokat ígérőnek tűnnek, de amint kinyitjuk őket, azonnal különféle gyakorlatokkal, meditációkkal vagy egyéb önfejlesztő feladatokkal szembesülünk. Az lenne hát a megoldás, hogy felgyűröm az ingem ujját, s újabb elvárásokat támasztok önmagammal szemben?

A transzszörf nem az önfejlesztés egy új módszere, hanem alapvetően más szemlélettel akarja elérni a kitűzött célt. Ez nem a törekvés és az igyekezet eredménye - ezen az ösvényen egyszerűen megkapunk dolgokat. Nem az a lényeg, hogy megváltozzunk, hanem hogy visszatérjünk önmagunkhoz.

Valamennyien számos hibát követünk el életünk során, s ilyenkor arról álmodozunk, milyen szép is lenne visszatérni a múltba és ezeket mind kijavítani. Mindenki, aki már életében legalább egyszer végzett kreatív munkát, pontosan tudja, milyen örömet és elégedettséget jelent fizikai vagy szellemi munkájának eredménye. Ez azonban semmi ahhoz képest, amikor a saját sorsunkat formáljuk.

A transzszörf azt jelenti, hogy az ember kiválasztja a sorsát, mint ahogy a boltban egy árut. Hogy pontosan mit is értünk ezen, arról szól Vadim Zeman: Válaszd ki magad a sorsodat a transzszörf módszerével című könyve. Az idők során minden elméletet bebizonyítanak, így ezek létjogosultságot is nyernek. Ez igaz minden tetszőleges felfogásra. Ha például ön arra a következtetésre jut, hogy a sors előre meg van írva, tehát nem lehet rajta változtatni, akkor így is lesz. Ezzel önként adja magát valaki másnak a kezére - hogy kiére, annak semmi jelentősége. Olyan lesz tehát, mint egy csónak, amely ki van szolgáltatva a hullámok kényének-kedvének. De ha úgy gondolja, hogy saját maga alakíthatja a sorsát, akkor tudatosan felelősséget vállal mindazért, ami az életében történik. A csónakhasonlatnál maradva: harcol a hullámokkal, és megpróbálja tartani az irányt. Más szóval: a döntése meg is fog valósulni. Azt kapja, amit választ.