Rémísztő nyirokcsomók nyomában

Mi a szerepe nyirokcsomónak?
Normál körülmények között a szervezetünkben található nyirokcsomók – nyirokmirigyek – néhány milliméteres, nem tapintható, nagy fontosságú szerveink. Vannak helyzetek, amikor kézzel kitapogathatóvá válnak, amit szükség esetén a képalkotó diagnosztikai felvételek is igazolnak. Előfordulnak olyan esetek is, amikor szemmel láthatón duzzad meg a nyirokcsomó – tudtuk meg dr. Kiss Edit belgyógyász főorvostól.

Ezek a tokkal körülvett, többnyire csoportosan elhelyezkedő szerveink az immunrendszer fontos részét képezik. Alapvető funkciójuk a nyirokfolyadék megszűrése. Minden testtájékunknak megvannak a helyi nyirokcsomói, melyekben érnek, fejlődnek és tárolódnak az immunrendszer speciális fehérvérsejtjei. Ezek rendkívül fontos feladatot töltenek be a baktériumok, vírusok és más idegen anyagok kiszűrésében és feldolgozásában.

A megnagyobbodás mindig valamilyen vészhelyzetre hívja fel a figyelmet. Leggyakrabban a nyak, a hónalj és a lágyéktáji nyirokcsomók duzzadnak meg, ami felett bőrpír jelentkezhet, vagy melegségérzés a kritikus területen. A megnagyobbodott csomók gyakorta fájnak érintésre vagy nyomásra – csakhogy ez nem mindig van így, ezért nem szabad legyinteni, ha nyirokcsomó-duzzanatot fedezünk fel a testünkön.

Mi okozza a megnagyobbodást?
Legtöbbször az adott nyirokcsomó által ellátott terület fertőzöttsége idézi elő a duzzanatot. Így a felső légúti fertőzések esetében a nyaki nyirokcsomók duzzanatát észlehetjük, ami bakteriális eredetű középfül-, torok- vagy mandulagyulladás hatására alakul ki. De előidézheti vírusos fertőzés is. Sokkal ritkább, amikor olyan ok áll a duzzanat hátterében, mely csak egy nyirokcsomótájékot érint. Ilyenek például az autoimmun betegségek, a vérképzőszervi, vagy nyirokrendszeri rosszindulatú kórságok. Az utóbbiak sorába tartozik a leukémia, a limfóma, illetve a daganat nyirokcsomó-áttéte.

A világon egymillióra tehető a limfómával élők száma, évente csaknem 200 ezer ember hal meg e betegségben. Egyes fajtái kezelés nélkül akár hat hónapon belül is végzetessé válhatnak. A legtöbb esetben a kórság kialakulásának eredete ismeretlen marad. A szakemberek megfigyelték, hogy egyes típusai nagyobb valószínűséggel fejlődnek ki azoknál, akiknek az immunrendszere beteg és legyengült. Egyes vegyi anyagok, rovarölő- és fatartósítószerek, festékek is előidézhetik a betegséget. Annyi tudható, hogy nem fertőző és nem örökletes. Előfordulási gyakorisága az elmúlt 30 esztendőben megduplázódott. Minden életszakaszban, mindkét nemben támadhat, életstílustól függetlenül. A környezeti ártalmak, a kémia sugárhatások, a vírusok és a genetikai károsodás azonban nagy szerepet játszhat a nyirokcsomó-daganat egyes fajtái, ezen belül a limfóma kialakulásában. A gyerekeket érintő daganatok közül, ez a harmadik leggyakoribb tumor.

Miért kell orvoshoz fordulni?
Ha nyirokcsomó-duzzanatot észlelünk testünk bármelyik részén – fül előtt, állcsont alatt, nyakon, hónalj környékén, lágyéktájon, térdhajlatban –, forduljunk szakemberhez, mivel mi magunk nem tudjuk megítélni, hogy jó- vagy rosszindulatú kórkép áll-e a duzzanat hátterében. Az orvos alaposan kikérdezi és megvizsgálja a beteget, megkeresi a kiindulás helyét. A góc felfedezéséhez más szakorvosi és laboratóriumi vizsgálatra, vagy bakteriológiai tenyésztésre, víruskimutatásra is szükség lehet. Ha három-négy hét alatt a gyógyszeres kezelésekre sem reagál a duzzanat, esetleg megnagyobbodás észlelhető, újabb panaszok lépnek fel, a kontroll vizsgálatok eredményei ellentmondóak, indokolt lehet a nyirokcsomó-biopszia, melynek során vékony tűvel szövettani mintát vesznek.

Ha a műtéti beavatkozással javítható az egészségi állapotunk, szigorúan kövessük az orvos tanácsait. Vannak esetek, amikor az operáció után sugárkezelés vagy kemoterápia is szükséges. A rákos betegségek esetében nem csupán az idejekorán történő felismerés és kezelés fontos, hanem a beteg pozitív hozzáállása, gyógyulni akarása is.