Megosztás A cikk küldése! A cikk nyomtatása!

Műtrágya nélkül?

2009. január 15. | csütörtök Úgy tűnik, a magyar növénytermesztés nem kis hányada ismét visszalép legalább fél évszázadot az időben. A gabonafélék ára zuhant, az olyan alapvető termelési eszközé pedig, mint a műtrágya, duplázódott. Így aztán az ősszel az őszi búza és árpa sok helyen tápanyag nélkül került a magágyba.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke úgy nyilatkozott, hogy búzából a szokásos 1,1 millió hektárnál 8-10 százalékkal kisebb területet vetettek be a gazdálkodók. A háttérben az értékesítési lehetőségek látványos romlása húzódik meg. A kisebb terület és a befektetések mérséklése miatt fennáll a veszélye, hogy újból külterjes irányba mozdul a magyar gabonagazdaság.
A fentiekkel összhangban van a francia gabonAstratégiai kutatóintézet elmúlt húsz év terméshozamai alapján készített előrejelzése. Eszerint az Európai Unióban a tavalyi kiemelkedő termést az idén mintegy hatszázalékos csökkenés követheti. A búzatermés várhatóan öt, az árpa négy, a kukorica pedig hét százalékkal eshet vissza. Nálunk a „kukoricafronton” egyelőre nagyon rossz a helyzet, mert a gazdálkodóknak az önköltséget sem fedező, csupán tonnánkénti 18-22 ezer forintos árral kell szembesülniük napjainkban. Nagy kérdés, hogy a tengeri vetésének idejére, áprilisra jobb kedvre derülnek-e a termelők.
Előző1Következő

Ingatlanok.hu (X)

Több mint 176 ezer ingatlan.
Hozzászólások
Még nem érkezett bejegyzés.



Az idén minden idők legnagyobb műszaki fejlesztését hajtják végre az agrárgazdaságban. Európa egyik legkorszerűbb állattenyésztését tudhatja majd magáénak Magyarország jelentette ki az FVM évnyitó sajtótájékoztatóján Gráf József.
Az unió külön kezeli a halászatot, így az kiszorult a mezőgazdasági és vidékfejlesztési programokból. Noha a közös halászati alapból csekély a magyar ágazat részesedése, mégis dús halteríték kerülhet az ünnepi asztalokra.
Nagy havazások idején elzárul a világtól Zsuzsa néni Albertirsa homokrészi határában elterülő tanyája. És hasonló lesz a helyzet nemsokára, amikor körbeszántják a portáját. Az új földtulajdonos erdőt szeretne, és a bekötőútra sem lesz tekintettel, mivelhogy az nincs a térképeken, hiába járnak rajta hosszú évtizedek óta. Az idős asszony kerülhet két kilométert, ott van a „hivatalos” dűlő, amit senki nem használ.
Egyre szaporodnak az élelmiszer-feldolgozó kis- és középvállalkozások gondjai, olvashatjuk az Agrárgazdasági Kutató Intézet legújabb tanulmányában. E vállalkozások egyharmada a túlélésért küzd, de sokszor számok és tervek nélkül, félig vakon.