Hungaricum terem réten, mezőn

A gyógynövényekkel történő gyógyításnak reneszánsza van szerte a világon, még a legnagyobb, szintetikus alapanyaggal dolgozó vállalatok is nyitnak a természet patikája felé. Az Európai Unió és Kína közös programot hirdetett a gyógynövénykincs és új gyógyszermolekulák feltárására. Ugyanakkor nagy gond az értékes fajok kihalása, az özönnövények (például vadkender, aranyvessző, selyemdohány) térhódítása.

Az értékes gyógynövényeket hazánkban sem hasznosítják kellőképpen, és a termesztés is csökkent, pedig valaha gyógynövény-nagyhatalom voltunk, mondta Pallos József Péter, a kutatóintézet igazgatója. A régi szép időkben tízezer tonna gyógynövény ment exportra, ma ennek csupán az egyötödéről beszélhetünk. Csökken a termelés, ugyanakkor nő az import. Pedig nincs az a mennyiség, amit ne lehetne eladni, ugyanis évente 6-10 százalékkal nő a világ gyógynövényfogyasztása.

Ráadásul vannak olyan növényeink, amelyek csak nálunk találhatók meg, ezért ezek hungarikumnak számítanak. Jól felszerelt és felkészült laboratóriumi hálózat áll készen, hogy az egyes tételeket megvizsgálja, és védjeggyel ellátott, kiváló minőségű termék kerüljön a piacra. Mindenkinek érdeke lenne, ha fellendülne az ágazat: először is több tízezer embernek adhatna munkát a gyűjtés, a termesztés és a feldolgozás.

Ma csupán néhány tucat feldolgozóüzem működik az országban, de akár ötször, tízszer több is megélhetne a piacon. A gyógynövényfogyasztás a társadalombiztosítás érdeke is, hiszen az egészség fenntartását, betegségek megelőzését szolgálja. Az abból származó export- és egyéb bevételek az államkasszát is bővíthetnék.

Mit csináljon az, aki ezzel szeretne foglalkozni? Nos, először is oktatáson, továbbképzéseken kell részt vennie, hiszen akár a gyűjtés, akár a termesztés speciális ismereteket igényel.