• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

A földárak esését jósolják az új földtörvény koncepció alapján

Szerző: O. Horváth György
A termőföld tulajdonosi és használati viszonyai gyökeres megváltoztatásának szándéka olvasható ki. Lényegét tekintve ellehetetleníti a magyar mezőgazdasági termelés nagy részét adó nagyobb üzemeket, az államnak szinte korlát nélküli hatalmat adna az adásvételi és földbérleti ügyekben. Ugyanakkor a magyar föld védelmében hozandó törvény koncepciója szerint leértékelné a magyar földet, ami több millió tulajdonos ellenében valósulna meg – állítja okfejtésében a MOSZ.

A földalapú kárpótlás mellett a részaránytulajdonok földbeli kiadása alakította át leginkább a hazai birtokrendszert

A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége véleményezte az agrártárca által nyilvánosságra hozott földtörvény vitaanyagot. Ebben az alábbiakat fejtik ki:
„Az új földtörvény megalkotását a kormány két éve lebegtette, bizonytalanságban tartva a földtulajdonosokat és földhasználókat a törvénnyel kapcsolatos szándékokat és eszközöket illetően. A szükségességét legtöbbször a külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó moratórium lejártával kapcsolták össze, amihez képest a koncepcióból a termőföld tulajdonosi és használati viszonyai gyökeres megváltoztatásának szándéka olvasható ki.
Ez igen rossz üzenet a magyar mezőgazdaság számára, amely a rendszerváltás után már elszenvedett – negyven százalékos termelés visszaeséssel – egy ilyen átalakítást. A koncepció lényegében annak a megismétlését tartalmazza: a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozását az úgynevezett „nagyüzemek” – amelyek többségében már maguk is csak középvállalkozás méretűek – rovására. A koncepció szerint „a kormány a nagyobb birtokok számát, a gazdaságok közötti súlyát és arányát csökkenteni akarja, de anélkül, hogy felszámolásukra törekedne.”

A földtörvény ennek a „csökkentésnek” a kiemelt eszköze lenne. Amellett, hogy fenntartja a társas vállalkozások földtulajdon szerzésének a tilalmát, meg akarja fosztani ezeket a termelésük alapjául szolgáló termőföld jelentős részének használatától, nem számolva vagy törődve ennek a következményeivel. A gazdaságok tevékenységének kényszerű zsugorodása súlyos hatással jár a vidéki foglalkoztatásra, a termelési integrációkra, végletesen felborítja a termelési szerkezetet, amelyben már ma is csak a társas vállalkozásoknak köszönhető az állattartás egyre csökkentő fennmaradása. Az átláthatóan működő gazdaságok visszaszorítása nagyobb teret ad a szürke és fekete gazdaságnak, radikálisan csökkenti az ágazatból szárazó költségvetési bevételeket, elértékteleníti az általuk működtetett eszközöket és felhalmozott szakértelmet. A magyar földpiac kényszerű megnyitása az uniós tagállamok állampolgárai előtt tovább fokozza a társas vállalkozások versenyhátrányát.

Ezek a következmények természetesen enyhíthetőek lennének az új szabályok megfelelő időtávú, fokozatos bevezetésével. A koncepció szerint ugyan „a törvény rendelkezéseit csak a hatályba lépése után megkötött jogügyletekre, a hatályba lépését követően történt szerzésekre lehetne alkalmazni”, egyes kitételei ennél radikálisabb beavatkozási szándékra utalnak. Így például az, amely szerint külön törvény vagyoni típusú adó kivetésével „visszaszorítaná a nem kívánt méretű földbirtokok fennmaradását.” Azt, hogy mit tekintene kívánatos méretűnek, a koncepció alapján nehéz megítélni, mivel különböző méretekkel példálózik – kivéve az NFA-tól bérelhető területek ma is érvényes 1200 hektáros felső határát.

A koncepció szerint az állam példátlan módon ellenőrzése alá vonná a termőföld piacot, nem csak a tulajdoni, hanem a használati viszonyokat is. A tulajdonszerzés engedélyezéshez kötése mellett a földhasználat, benne a haszonbérlet engedélyhez kötésének tervezett szabályozása a társas vállalkozásokat már nem csak a piacnak, hanem a szinte korlátlan állami beavatkozásnak is kiszolgáltatottá tenné. A tervezet haszonbérbe adásnál (például a szerződés lejártakor) az NFA-nak mindenkit megelőző előhaszonbérleti jogot biztosítana, de ezen túlmenően, ha nem él a jogával, a szerződés jóváhagyására illetékes mezőgazdasági szerv „haszonbérlőként más földművest jelölhetne ki azok közül, akik az ajánlat nyilvános közzététele során haszonbérbe vételi szándékukat jelezték.” Utal ugyan a törvényben felállítandó előhaszonbérleti rangsorra, ami az előzővel együtt nem értelmezhető.

Hasonlóan nem értelmezhető a haszonbérelhető terület mértékének szabályozása. A koncepció ezt a „földművesek” – aminek a fogalmát úgy definiálja, hogy abból nem derül ki, hogy ide érthetőek-e a mezőgazdasági tevékenységet folytató társas vállalkozások is – a tulajdonhoz hasonlóan 300 hektárban vagy 6000 aranykoronában határozza meg. A gazdasági társaságok, szövetkezetek részére legfeljebb olyan nagyságú vagy AK értékű mezőgazdasági föld haszonbérletét engedné meg, amivel nem lépnék túl az általános tulajdoni és használati birtokmaximumot – aminek a mértékét a koncepció homályban hagyja.

Az állam nem csak kiterjedt jogosítványokat kapna a földpiac ellenőrzésében, de ezeket – birtokpolitikai és más megfontolásokra hivatkozva - gyakorlatilag törvényi korlátok nélkül, önkényesen alkalmazhatja, mint például az adásvétel engedélyezésének mérlegelés alapján való megtagadására felhozott esetekben.

A földpiac korlátozása, illetve erőszakolt irányítása a jelenlegi moratóriumhoz hasonló hátrányokat okoz a tulajdonosoknak a kereslet csökkenésével és az árak visszaesésével. Ezzel a moratórium feloldása után a tőkeerős külföldi vásárlókat hozza előnybe, amit nem feltétlenül fog ellensúlyozni a koncepció szerint alkalmazandó – az uniós joggal is összeférő - eszközök alkalmazása.

Az érdekképviselet nem ért egyet azzal, hogy a koncepció, illetve a törvénytervezet az érintettek bevonása, véleményük kikérése nélkül készül. A Vidékfejlesztési Minisztérium által a közelmúltban közzétett semmitmondó kérdések, felmérések nem pótolják a valódi társadalmi vitát és nem alkalmasak egy hosszú távra szóló és általánosan elfogadott törvény megalapozásához. Az érintett közösség véleménye semmibevételének ékes példája, hogy a koncepció közzétételéről szóló VM sajtóközlemény utolsó mondata szerint a június közepéig az Országgyűlésnek benyújtandó tervezethez a hónap végéig lehet hozzászólni!”

Címkék: Termőföld | Földügyek