• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Illetékek 2010-ben: mennyit fizetünk?

Szerző: Ilijin Kinga
Öröklés, ajándékozás, visszterhes vagyonátruházás - azokban a helyzetekben, ahol nagyobb értékek cserélnek gazdát, illetéket fizetünk. A vonatkozó jogszabály január 13-án megváltozott, így időszerű áttekinteni, miért mennyit is kell kicsengetni. És mert a törvény szövege jó néhányszor kacifántos, segítünk annak megfejtésében: tartson velünk az illetékdzsungelbe!

Több tízmilliárd forintot tesz ki egy esetleges áfa-csökkentés, de néhány év alatt a feketepiac eltűnése miatt busásan megtérül a mostani adókiesés az elemzők szerint

Öröklés

Előfordul, hogy úgy jutunk vagyonhoz, hogy nem is számítunk rá, sőt, gyakran jobban örülnénk, ha az örökölt ház, autó inkább azé maradhatott volna, akié volt. Talán épp ez a váratlanság az oka, hogy az illetékek átlagosan az öröklés esetében a legalacsonyabbak. A fizetett összeg nem csak attól függ, hogy mekkora érték száll az örökösre, de attól is, hogy milyen közeli rokona volt az elhunytnak, és hogy az örökség lakóingatlan-e, vagy egyéb vagyon. Előbbire ugyanis jóval kedvezőbb az illeték.

A törvény az örökösöket három csoportba sorolja. A legkevesebb pénzt azoktól szedik be, akik az elhunyt közvetlen rokonai voltak: a gyermek (akár saját, akár örökbe fogadott, mostoha- vagy nevelt gyermek), a házastárs és a szülő tartozik ide (itt is ideértve az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt), továbbá az az unoka, akinek nincsenek szülei, így nagyszülője nevelte saját háztartásában. Az ő esetükben az illeték az örökség értékétől függően 2,5 és 11 százalék közt mozog, ha lakóingatlant örökölnek, más vagyon esetében 11 és 21 százalék közti értéket kell megfizetniük. A többi unoka, nagyszülő, testvér a második csoportba tartozik, az általuk fizetett illeték lakóóingatlan esetében 6 és 15 százalék, egyéb örökségnél 15 és 30 százalék közti. A legtöbbet az ennél távolabbi rokonok, ismerősök fizetnek: a lakóingatlan értékének 8 és 21 százaléka, más örökség értékének 21 és 40 százaléka közti összeget.
A fenti összefoglalás kissé kaotikus lehet, ezért a fizetendő illetékek mértékét táblázatban is összefoglaltuk.

Öröklési illetékek
KategóriaLakóingatlanNem lakóingatlan

1.: gyermek,
házastárs,

szülő,
nevelt unoka

18 millió forintig2,5%18 millió forintig11%
18-35 millió forint6%18-35 millió forint15%
35 millió forint felett11%35 millió forint felett21%
2. : unoka,
nagyszülő,
testvér
18 millió forintig6%18 millió forintig15%
18-35 millió forint8%18-35 millió forint21%
35 millió forint felett15%35 millió forint felett30%
3. : minden más örökös18 millió forintig8%18 millió forintig21%
18-35 millió forint12%18-35 millió forint30%
35 millió forint felett21%35 millió forint felett40%

Az örökösöknek azonban sok esetben kedvezmény is jár. Nem kell illetéket fizetnie például a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség után. Az átlagember számára ennél fontosabb lehet, hogy az örökölt takarékbetét illetékmentes, hasonlóképpen az olyan telek is, melyre lakóházat lehet építeni, ha az örökös vállalja, hogy miután a hagyatékot megkapta, négy éven belül állni fog a meghatározott követelményeknek megfelelő lakóház.
Nem kell illetéket fizetni az első csoportba tartozó örökösöknek 20 millió forintnyi vagyonra, 300 ezer forintnyi ingóságra pedig a többi örökösnek sem. Az özvegyre szálló lakás-haszonélvezeti jog is illetékmentes, továbbá a teljes örökség abban az esetben, ha az elhunyt kiskorú és hagyatéka szüleire száll. Aki termőföldet örököl, a táblázatban megállapított illeték felét, de ha bizonyítani tudja, hogy családi gazdálkodó, akkor csak negyedét köteles fizetni. A törvény rögzíti bizonyos hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz kötvények illetékmentességét is. Kedvezményt kapnak a kiskorú örökösök: nagykorúvá válásuktól számított két évig - azaz húsz éves korukig - ráérnek kifizetni az illetéket. Ha ennél korábban fizetnek, akkor azt kedvezményesen tehetik.

 

Ajándékozás

Ajándékozásnak a törvény az ingatlan, ingóság vagy vagyon értékű jog ingyenes átadását tekinti, de csak akkor, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ha az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot. Így ajándékozásnak számít például, ha a szülők gyermekük nevére iratják át házukat, autójukat, és így tovább. Ajándékozni természetesen nem csak a gyerekeknek lehet: mint az öröklésnél, itt is három kategóriába sorolják a megajándékozottakat. Mivel ezek a csoportok megegyeznek az örökösökéivel, itt nem részletezzük a megajándékozottak kategóriáit, de a táblázatból kiolvasható, hogy ki, mi után, mennyi illetéket köteles fizetni.

Ajándékozási illetékek
KategóriaLakóingatlanNem lakóingatlan

1.: gyermek,
házastárs,

szülő,
nevelt unoka

18 millió forintig5%18 millió forintig11%
18-35 millió forint8%18-35 millió forint18%
35 millió forint felett12%35 millió forint felett21%
2. : unoka,
nagyszülő,
testvér
18 millió forintig8%18 millió forintig15%
18-35 millió forint10%18-35 millió forint21%
35 millió forint felett16%35 millió forint felett30%
3. : minden más
megajándékozott
18 millió forintig10%18 millió forintig21%
18-35 millió forint21%18-35 millió forint30%
35 millió forint felett30%35 millió forint felett40%

Természetesen ajándékozás esetében is élnek bizonyos kedvezmények. Az alapítványok, közhasznú szervezetek például nem fizetnek a kapott ajándék után, és azok sem, akik az így szerzett vagyon után adózni kötelesek. Az örökséghez hasonló mentesség, illetve kedvezmény jár az ajándékozott telek, takarékbetét, termőföld esetén. Illetékmentes bizonyos kezelői jogok ajándékozása, a munkáltató által a munkavállaló számára adott adómentes ingyenes juttatás, bizonyos adósságok elengedése és tartozás-átvállalás, illetve az ajándékozás abban az esetben, ha azt a törvény írja elő.

Vásárlás

A jog visszterhes vagyonátruházásnak nevezi azt, amikor pénzért adunk-veszünk vagyont - ingatlant, ingóságot vagy vagyon értékű jogot (utóbbi kategóriába tartozik például a tulajdonjog vagy haszonélvezeti jog). Ebben az esetben az illeték általános mértéke 4 százalék, de számos aleset tér el ettől. A legfontosabb a lakóingatlan vásárlása esetén számított illeték: 4 millió forint alatti értékű lakás esetén 2 százalék, efölött 4 százalék az illeték, ami kedvezményt jelent a korábbi, 4 millió forint felett 6 százalékban meghatározott illetékhez képes. Itt érdemes megjegyezni, hogy ez a könnyítés fellendítheti idén az ingatlanpiacot, szakértők szerint sokan kivárták a lakásvásárlással a törvénymódosítást.

Gépjárművek esetén másképp állapítják meg a fizetendő illetéket: a motor hengerűrtartalmának köbcentimétereit kell 18-cal megszoroznunk, hogy megkapjuk a fizetendő összeget. Ettől bizonyos esetekben eltér a végösszeg, így az 1890 köbcentiméteresnél nagyobb morral rendelkező autók és az 500 köbcentisnél nagyobb motorok, az elektromos és Wankel-motoros járművek esetében. A vásárolt pótkocsi után a legnagyobb megengedett össztömegétől függően 9, illetve 22 ezer forint illetéket kell fizetnünk.

A visszterhes vagyonátruházáshoz is kapcsolódnak illetékkedvezmények. Bizonyos kezelői jogok például illetékmentesek, ahogyan a lakóház-építésre alkalmas telek is az a fentebb már leírt feltételekkel. Nem kell illetéket fizetni annak, aki kártalanításként kap csereingatlant, sem annak, aki termőföldet vesz,  és azt egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként legalább öt évig mezőgazdasági célra hasznosítja. A 35 év alattiak első lakásvásárlására 50 százalékos, de legfeljebb 40 ezer forint értékű illetékkedvezmény jár, de csak akkor, ha a vásárolt lakás legfeljebb 8 millió forintot ér.

 

Néhány fontosabb eljárási illeték

Nem csak a vagyonszerzés, de bizonyos eljárások után is kell illetéket fizetni. Ezek közt több olyan is akad, melyekkel néhény évente az átlagember is elkerülhetetlenül találkozik. Alább felsoroljuk néhány gyakori eljárás törvényben meghatározott illetékét, ugyanakkor azt ajánljuk, hogy mielőtt a felsorolt eljárások valamelyikébe belekezdenének, tájékozódjanak az éppen aktuális összegekről.

Útlevelet 7500, vagy tíz évre 14 ezer forint illeték ellenében kérvényezhetünk, fiatalkorúak és 70 év felettiek egy évre 2500 forintért igényelhetnek magánútlevelet. Személyi igazolványt - az elsőt kivéve - 1500 forintért csináltathatunk. 70 év felett ingyenes a személyi, ha az igénylőnek sem útlevele, sem kártya formátumú jogosítványa nincs. A lakcímkártya kiállításáért 500 forint illeték fizetendő, kivéve, ha a csere a személyi igazolvány cseréje vagy lakcímváltozás miatt történik. Jogosítványt 4000 forintért gyártanak az okmányirodák, kivéve a nyugdíjasoknak és azoknak, akik egy évnyi vagy ennél rövidebb időre kapják a vezetői engedélyt, nekik az eljárás 1500 forintjukba kerül. Forgalmi engedélyért és törzskönyvért egyenként 6000 forint illeték fizetendő.

A magyar állampolgárságot kérvényezőknek 3000 forintjába kerül az eljárás.

Ha egy okiratot hitelesítenénk, az oldalanként 100 forintba, s aláírásonként további 500 forintunkba kerül, bár ez alól vannak kivételek.

A névváltoztatás 5000 forintos illetékkel jár, ha házasság miatt történik, ennek kétszeresébe kerül, ha a születési nevet változtatjuk meg.

A vállalkozói igazolvány kiadása 10 000 forintos illetékkel jár, ugyanígy az üzlet működési engedélyének kiváltása. Ha ezek valamelyikét adatmódosítás miatt cseréljük le, 3000 forintot kell fizetnünk.

A bcsületsértés, magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 3000 forint. Ha kifogással, panasszal élnénk az ilyen eljárással vagy annak megszüntetésével szemben, 3500 forint illetéket kell fizetnünk.

Mindazon kedves olvasóinknak, akiknek maradt még kérdése az öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékkel kapcsolatban, ajánljuk figyelmébe az Adózóna oldalán található illeték-kalkulátort.