Az Alföld kincse, az őz

Az Alföldön az 1900-as évek elejétől gyarapodott, majd fél évszázad alatt kiemelkedően megnőtt az őzek száma. Az állomány víz alá került területekről, a Tisza és Maros menti vidékről az Alföldre húzódott. Farkas Dénes – a faj és a terület jó ismerőjeként – állítja: azért is rendkívül fontos a megóvásuk, mert fogytán vannak az apróvadak, így valóban az őz jelenti az Alföld kincsét. Amúgy régi kincs, hiszen az ásatások során hat-ezer éves avarkori temető közeléből is került elő őzcsont. Ám hogyan lett az itteni őz a legjobb?

– Genetikailag talán nem másfélék az itteni példányok, mint például a dunántúliak. Ha a trófeákat tekintjük, innen, Jászkisérről került ki a világranglista második legnagyobb őzagancsa.. De még inkább jelzi az alföldi őz értékét, hogy az 50 legjobból 16-18-at itt ejtettek el. Viszonylag kis területről sok az érmes a világ agancslistáján – míg hazai szinten a bírált trófeák közül az 50 legnagyobb fele az Alföldről származik. Kiemelkedő példa, hogy csupán Jász-Nagykun-Szolnok megyében 15 darab 600 grammot meghaladó agancsú őzet lőttek ki egy év alatt – hangsúlyozta Farkas Dénes.

A szakember elmondta. bár a mutatók alapján a legtöbb lelőtt őzet mostanság jelentik be, a 70-es években volt a legnagyobb mennyiségű az állomány.

– A magas érmes arány főként a jó élőhelyhez köthető. Jellemző a magasabb magzatarány és a nagyobb testtömeg is. A táptalaj, a táplálék, a takarmányozás, az ásványi anyagok, a napfény, a nyugalom mind fontos összetevő. Ezek mellett a meglévő genetikai értékek továbbvitelét segítheti a jobb állománykezelés, a válogató vadászat hatékonysága. A vadászok számára örökös dilemma. hány éves korban a legjobb kilőni az őzet? Míg korábban a maximális súly elérése után, általában 8-10 éves korban kapták puskavégre, manapság jellemző, hogy 3-4 éves példányokat lőnek ki inkább. A legnagyobb tömegű agancs 5-6 éves korra is kialakulhat, de van, hogy csak 8-9 évesen. Mivel nemcsak a bakok örökítik tovább a kiváló jellemzőket, azt ajálom a vadászoknak, hogy kíméljék a felnőtt sutákat, inkább a sutagidákat ritkítsák! Erre mindenképpen szükség van, mert az őzek magas táplálkozási igénye miatt a telet semmiképpen sem vészelnék át teljes létszámban.

Farkas Dénes szerint a szakszerű vadgazdálkodást megnehezíti, hogy a vadászati etika csökkent, a hobbijelleg helyett sokaknak sportot, üzletet, versenyt jelent. Az alföldi őz nemcsak eszmei, de üzleti érték is. Természetes állapotának megőrzése a világhírnév záloga. A szakember hozzátette: nem érdemes korlátozni az eltartható létszámot, hiszen a teljes mennyiséget sem ismerik pontosan. A minőség megőrzése egyaránt kötelessége az államnak és a vadászoknak. Az állam tulajdonosként a szakszerű vadászati igazgatás fenntartásával, a tervezéssel, a vadászokba vetett szakmai bizalommal tehet sokat, míg az utóbbiak az állomány pontos ismeretével és gondozásával. Nagyobb bizalmat kell adni a gazdálkodóknak, hiszen nekik kell ismerniük az állományt, s ők tehetik a legtöbbet a kincset érő őzállomány megmaradásáért – fogalmazta meg a szakember.