Nagyon depressziós ország vagyunk, mondja, de az ellen tiltakozik, hogy depressziós nép lennénk. Dr. Kopp Mária egyetemi tanár, a SOTE Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese,Prima Primissima-díjra jelölt kutató gimnazista korában költőként, azóta pedig tudósként kutatja, hogy mi az a boldogság, valahol az élettan, a pszichológia és a szociológia határmezsgyéjén, ahol csak kevés tudós fordult meg előtte.
Úgy robbant be a pályára, akár egy üstökös: mire kézhez vette a diplomát, az ország csillagszemű kedvence volt. Filmjeit akkoriban sok millióan látták. Legutóbb a közkedvelt tévésorozatban, a Mátyás király téren tűnt fel Gitta mamaként. Még mindig rajongó, de már nem naiv. Erről és az eltelt negyven évről beszélgetett Venczel Verával Sombor Judit.
Már csak foglalkozási ártalomként is, viszonylag érdeklődőnek mondhatom magam a politika és annak csinálói iránt, de gyanítom, mégsem tudnám az éppen aktuális kormány mindahány miniszterének nevét, életútját, szakmai hátterét kapásból felidézni. Pedig nincs ez így jól, hiszen a bársonyszékekben ülők, még ha csupán egy tízmilliomodnyi részben, de rólam is döntenek. Vagyis jobban járnék, mi több: valamennyien jobban járnánk, ha nemcsak politikusi megszólalásaikból ismernénk őket, hanem tudnánk, honnan jöttek, merre tartanak, mik a céljaik. A kormány második embere egy győri fiatalember, aki még harmincöt éves sincs. Ő a kancelláriaminiszter: Molnár Csaba.
Újabb leletek is megerősítik: a sok millió esztendős rudabányai ősmajom szerepet játszott az emberré válásban. Hogy nálunk kerültek elő, abban a földtörténeti múltban lezajlott klímaváltozásnak is szerepe volt. De vajon milyen hatással lesz az evolúciós fejlődésre a jelenlegi globális felmelegedés? Erre a kérdésre is válaszol Kordos László paleontológus, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, akivel Borzák Tibor beszélgetett.
Még nem tudja, mi kerül majd tőle és belőle a készülődő Magyar Rock Múzeumba. Abban viszont biztos, hogy kezdeményezését, a Magyar Dal Napját szeptember tizenharmadikán szerte az országban ünneplik majd. Presszer Gáborral beszélgetett Csontos Tibor.
A rovat további cikkei
Újraindult a közlekedés öt, korábban bezárt vasúti mellékvonalon július elején. A Karcag–Tiszafüred, Lajosmizse–Kecskemét, Székesfehérvár–Komárom, Pápa–Csorna, Zirc–Veszprém szakaszokon három tucat település 350 ezer lakosa ülhet megint vonatra – tudósítónk az utóbbi vonal mentén járt.
A gazdálkodó ember egyik legnagyobb ellensége a jégeső. Védekezni eddig csak ott tudott ellene, ahol működött a jégelhárító rendszer. Jó húsz éve csak egy ilyen maradt az országban, pár hete viszont ismét fegyvereket állítottak csatasorba. Az ország hét pontján jégágyúk merednek az égre.
A villamos kereke alól jövő kacaj nem mindig őszinte – tartja a mondás. Ám humor nélkül nehéz elviselni az életet, a szűkös napokat meg végképp. Válság sújtotta évet zárunk, aminél még sötétebbnek ígérik a jövő esztendőt. Régi újságokban tallózva kiderült: az óévet rendre panasszal búcsúztatták, s panasszal fogadták az újat.