A Monsanto ma a világ legnagyobb vetőmaggyártó cége, egyike a növényvédő piacot uraló multik zártkörű csoportjának. Mielőtt a cég az ezredforduló környékén a biotechnológa felé fordult, vegyipari óriásvállaltként irdatlan mennyiségű mérget termelt a világnak. Többek között a PCB elnevezésű ipari segédanyagot, valamint a vietnámi háborúban használt, magas dioxintartalmú Agent
Orange-ot. A cég bár tudta, hogy termékei rákkeltők, nem tett semmit a kockázat csökkentésére, viszont annál nagyobb ügybuzgalommal rejtegette a rejtegetni valót, ugyanis megbízott laboratóriuma segítségével hamis kutatási adatokat közölt.
A PCB-história és a vietnámi veteránok kártérítési perei nem tettek jót a cég hírnevének. Csak az új csodafegyver, a Roundup – a glifozát alapú gyomirtó – bevezetése rángatta ki a slamasztikából. A Monsanto büszkén hirdette, hogy a Roundup környezetbarát, „biológiailag száz százalékig lebomló”, totális gyomirtó. Reklámjában egy apuka sortban és szandálban irtotta a gyomokat, miközben a gyerekek a kertben játszottak.
Csakhogy nagyon hamar kiderült, hogy Amerika új, kedvenc gyomirtója korántsem olyan ártalmatlan, mint azt a Monsanto sugallta. 1991-ben újabb botrány robbant ki, amely szerint a szer maradványértékeinek vizsgálatával megbízott Craven laboratóriumban meghamisították a kutatási eredményeket. Nemsokára az is nyilvánvalóvá vált: a Monsanto saját felméréseiből tudta, hogy a biológiai lebomlás 28 nap után csupán a felhasznált mennyiség 2%-át érinti, mégis az ellenkezőjét állította.
Bár a glifozátalapú gyomirtók az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, az Európai Unió és az USA környezetvédelmi szervezetei szerint nem okoznak egészségügyi problémát, egyre több tudományos kutatás pedzegeti a Roundup és a rák közötti kapcsolatot. A kanadai Saskatchewan Egyetem felmérése szerint azok, akik évente két napnál tovább vannak kitéve a glifozátnak, kétszer gyakrabban betegszenek meg a nyirokrendszert érintő rákos megbetegedésben (non-Hodgkin limfómában), mint azok, akik nem kerültek kapcsolatba a vegyszerrel. Más vizsgálatok plazmasejt-betegséggel, vetéléssel, koraszüléssel és magzatfejlődési rendellenességekkel hozták összefüggésbe a glifozát alapú gyomirtót.
Valóban ilyen veszélyes lenne a hazánkban is használt
gyomirtó? Simon Geregely, a Levegő munkacsoport környezetkémikus szakembere állítja: a Roundup nem tartozik a legkárosabb szerek közé, ám a glüfozát rezisztencia miatt is terjedő, valószínűleg rákkeltő 2,4-D annál inkább. Persze általánosságban elmondható, hogy minden növényvédő szer méreg, hiszen éppen az a célja hogy megöljön bizonyos organizmusokat – teszi hozzá.
A Monsantoval kapcsolatos botrányok arra hívják fel a figyelmet: hogyan kerülhette el az engedélyezők figyelmét a kemikáliák veszélyes volta? Marie-Moinique Robin írónő és a film forgatókönyvírója szerint a Monsantonak az engedélyező szervezetek számára nyújtott adományai szerepet játszhattak abban, hogy a hatóságok olykor behunyták a szemüket. Másrészt az engedélyezési eljárások alapja a gyártók által készített tanulmányok, a cégeknek pedig nyilvánvalóan nem áll érdekében, hogy a milliárdos költségekkel kifejlesztett termékeikről kiderüljön: többet áranak, mint használnak.
Az október 2-án megjelenő Szabad Földben Méreggel az életért? című írásunkban annak járunk utána: hogyan működik nálunk a növényvédő szerek engedélyezése, mennyire játszható ki a rendszer, manipulálhatóak-e a kutatási eredmények, kell-e tartanunk a veszélyes vegyszerektől?
Képforrás: Greenpeace Magyarország
Háborús csodaszer
A PCB-k betiltása előtt egy másik „gyümölcsöző” üzlet repítette magasba a Monsantót. A hatvanas években vegyi anyagokat szállított az amerikai hadseregnek. Az 2,4 D és a 2,4,5-T gyomirtó szerek keverékéből született meg az Agent Orange, amelyből több mint 79 millió litert permeteztek ki a vietnámi háborúban, 400 000 ember halálát és nagyon sok torzszülött gyermek születését okozva. Ma is kérdéses, hogy a hadsereg tudott-e a buja őserdő megtisztítására bevetett „csodaszer” veszélyességéről. Tény mindenesetre, hogy semmifajta óvintézkedést nem foganatosítottak, hogy megóvják az amerikai katonákat a méregtől. Bár a gyomirtó szereket korábban kipróbálták a mezőgazdaságban, és megállapították, hogy nem mérgezőek, csakhogy akkor erősen felhígították a vegyületet, viszont a vietnámi szállítmányokba harmincszoros dózisban került.