• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Máktermesztőket keresnek!

Szerző: Pethes József
Máktermesztő partnereket keres a Gyógynövénykutató Intézet. A növényből számos gyógyszer alapanyaga kinyerhető, s hektáronként több százezer forintos bevételt hoz.

Az uniós csatlakozás előtt sokan elsiratták a mákot, hogy tilos lesz majd termeszteni, s búcsút inthetünk a belőle készült finomságoknak. Szerencsére ebből nem lett semmi, viszont a máktermesztést szigorúan ellenőrzik hazai és nemzetközi szervek egyaránt. Ennek oka, hogy a mákgubóból vonják ki az egyik legnépszerűbb kábítószert, az ópiumot, melynek termelése Ázsiában, főleg Afganisztánban dívik, míg nálunk tilos. Hazánkban a mákszalmából olyan alkaloidokat nyernek ki, melyeket a gyógyszeripar felhasznál. Ilyen a morfin, a kodein, a tebain, a papaverin és narkotin, melyek főleg fájdalomcsillapítók, de akad köztük görcsoldó és köhögéscsillapító is. Ezen hatóanyagok előállítása egy magyar tudós, Kabay János nevéhez fűződik, s az ő találmányát hasznosítva működnek gyárak szerte a világban. Amíg Ausztrália és Franciaország élen jár a termelésben, hazánkban szinte takaréklángon működik ez a tevékenység. Pedig valaha a világ élvonalában voltunk, az ötvenes-hatvanas években például Ma-gyar¬ország adta Európa morfintermelésének a kétharmadát. A mák hajdani vetésterülete 30 ezer hektár volt, mostanában ennek az egytizede. Idén például csupán 2 ezer hektárról takarították be, igaz, a vetésterület a négyszerese volt, de a tavaszi aszály közbeszólt.

Óriási tartalékok vannak a máktermesztés felvirágoztatásában, tudtuk meg Pallos József Pétertől, a Gyógynövénykutató Intézet ügyvezetőjétől. Hiszen náluk, Budakalászon található a mákkutatás fellegvára, bár a növénnyel foglalkoznak a Corvinus Egyetemen és a kompolti kutatóintézetben is. Ez utóbbi helyen főleg étkezési mákkal – onnan származik egy fehér magvú fajta. Budakalászon viszont az ipari mákra koncentrálnak, ugyanis az uniós csatlakozás óta azokat a fajtákat sorolják ebbe a kategóriába, melyek alkaloidtartalma 0,7 százalék felett van. Az ez alattiak étkezési máknak számítanak, s idetartoznak a díszítő mákok is, melyeket a virágkötők alkalmaznak.

Az ipari mák termesztése engedélyhez kötött, melyet a termeltetőnek kell beszereznie az Egészségügyi és Ellenőrzési Közigazgatási Hivataltól. Ez tulajdonképpen a nemzeti ópiumhatóság, melynek évente többször is részletes jelentést kell adnia az INCB-nek, azaz a nemzetközi kábítószer-ellenőrzési intézetnek. Az elvetett területet, helyrajzi számmal, fajtanévvel és még sok más adattal együtt be kell jelenteni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (MgSZH) is, s a termelőnek folyamatos nyilvántartást kell vezetnie minden technológiai elemről. A termeltető pedig szerződést köt vele, vetőmagot ad neki, garantálja a felvásárlást, és rendszeresen ellenőrzi a termesztést. Étkezési mák esetén csak az 500 négyzetméternél nagyobb területet, illetve a kereskedelmi értékesítés szándékát kell bejelenteni az MgSZH-nak. Ebben az esetben a mákszalmát fel kell ajánlani átvételre vagy meg kell semmisíteni: elégetni vagy beforgatni a talajba.

A kutatóintézet számos magas alkaloidtartalmú és többféle tenyészidejű, tavaszi, illetve őszi fajtát tud ajánlani a termelőknek, mondta Szatmáry Miklós nemesítő. Sőt, van egy évelő, magas tebaintartalmú fajtájuk is, amely akár tíz évig is helyben maradhat. Ha a mák jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag talajba kerül, nem nyomja el a gyom, csapadékos a tavasz, virágzáskor és éréskor viszont meleg, száraz az idő, akkor szép termést adhat – átlagosan 500-600 ezer forintos árbevételt is termelhet hektáronként. Van tehát kockázata, mint a legtöbb szántóföldi növénynek, melyeket nem öntöznek. Akinek viszont felkeltettük az érdeklődését, forduljon bizalommal a kutatóintézet munkatársaihoz.

Címkék: Kertészet