Mindent vitt a víz!

szerző: Pethes József

Amíg tavaly ilyenkor a szárazság okozott gondot a földeken, az idén az özönvízszerű esőzések, az orkán erejű szél pusztított a mezőgazdaságban. Ezek a károk valószínűleg eltörpülnek azok szemében, akiknek odalett az otthonuk az árvízben, és családi tragédiaként érintette őket a május közepén beköszöntött ítéletidő. Azonban számos olyan gazdálkodó is tönkremehet, akiknek a földje azóta is víz alatt áll, mivel – főként az ország északi vidékein – köszönhetően a tartós záporesőknek, nem tudtak kiszáradni.

A belvíz már így is gondot okozott a mély fekvésű területeken, körülbelül százezer hektáron nem tudtak egyáltalán vetni. Ahol pedig földbe kerültek az őszi vetésű növények, most sok helyen vízben áll és rohadni kezdett az elvirágzott repce, a kalászoló gabona, amiket könnyebben fertőznek a gombás betegségek. Permetezni kellene ellenük, de a legtöbb helyen nem tudnak rámenni az átázott a talajra, a légi védekezést pedig csak kevesen engedhetik meg maguknak.

Hasonlóan nagy terméskiesést okozhat, hogy az orkán erejű szél megdöntötte a gabonát, mert ezeken a táblákon eleve nagyobb a megbetegedés veszélye, s ha be is érik majd a búza, az árpa, nehéz lesz levágni, hatalmasak lesznek a betakarítási veszteségek.

Nem mindenhol tudták még elvetni a kukoricát, csak a talaj felszáradása után folytathatják a munkát. Mivel késői érésre számíthatnak, érdemes rövid tenyészidejű fajtákat, hibrideket választani. Ahol pedig földbe került a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa magja, és a szántókat víz borítja, a néhány leveles kis növények egyszerűen megfulladnak vagy sárgulnak. Ezért lesznek olyan táblák, ahol újra kell vetni, ami eleve többletköltséggel jár, ráadásul egy júniusi vetésből kevesebb termés várható, pláne, ha hosszan tartó meleg és szárazság következne. Mert ez is benne lehet a pakliban! Akkor viszont a talaj hamar kiszáradhat, főleg ha kevés szerves anyagot tartalmaz, hiszen az utóbbi évtizedekben alaposan leromlott a szerkezete.

Ezt megakadályozandó, ahol csak lehet, el kell végezni a sorközök mechanikai művelését, nehogy megrepedezzen a felszín, és könnyebben elpárologjon a csapadék. Ma még felbecsülhetetlen az a kár, amit az erózió okozott, hiszen a heves esőzések sok helyen, főleg a lejtőkön, egyszerűen elhordták a termőtalaj felső rétegét.

Gond az is, hogy a frissen kikelt növényeket is szélkár érte, leveleik összetörtek, barnulni kezdtek, úgy néznek ki, mintha leforrázták vagy a fagy megcsipkedte volna őket. Ez jellemző a kiskertekre, a kertészetek növényeire is, ezért már most meg lehet jósolni a magas zöldségárakat. Hasonlóan nagy szélkár érte a szőlőültetvényeket, a gyümölcsfákat is. Az ágak letörtek, az éretlen gyümölcsöket leverte a vihar, a sérülések helyén pedig gombás fertőzések léptek föl. Emiatt most többet kell költeni növényvédelemre, hogy legalább a megmaradt termést megóvják.

Sok helyen víz alatt állnak a lucernások, a rétek, a legelők, így az állattenyésztők is takarmányozási gondokkal küszködnek. Nem tudnak zöldet etetni, szénát készíteni, s kénytelenek ezeket más, drágább takarmányokkal pótolni. Rossz évük lesz a méhészeknek is, hiszen ahogy kivirágzott az akác, máris jöttek a viharok. A méhek ilyen időben nem tudtak nektárt gyűjteni, ráadásul a szél leverte a virágok nagy részét.

A viharkár vis maiorként ismerhető el, amennyiben a termelő tíz napon belül bejelenti azt a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál. Az érintett ügyfelek mentesíthetőek bizonyos szankciók alól, ha kötelességeiknek nem tudtak megfelelni, és vállalkozói személyi jövedelemadó-mérséklést is kérhetnek. A Nemzeti Agrárkár-enyhítési Alap is nyújthat kártérítést azoknak a gazdálkodóknak, akik csatlakoztak hozzá.