Stresszes görögök

Hetekkel később startolt a dinnyeszezon a szokásosnál, de cserébe jó hosszan kóstolgathatjuk majd a lédús hazai gyümölcsöt. Ha szerencsénk lesz, talán még Lőrincet is sikerül kicselezniük a dinnyéseknek, hiszen a későbbi fajták csak augusztus tizedike körül kerülnek a piacra. A termelők mégis csalódottak – ahogy mondani szokták: idén tényleg kaptak hideget, meleget.

– Kibabrált velünk az időjárás. Áprilistól a sok csapadék és a borongós idő megtette a magáét. A korai ültetésű fajtákat erősen megtámadták a gombabetegségek, így kétszer olyan gyakran kellett permetezni, mint más években. Ráadásul a hűvös napokon stressz érte a dinnyét, a hirtelen jött melegben meg olyan gyorsan nőtt, hogy megrepedt. Hogy még jobban keserítsenek minket odafentről, jégverést is kaptunk, ami megpettyezte a héjat, ezért szemre nem olyan tetszetős – panaszkodik az egri piacon Sumi Joachim.

A férfi a hevesi tájkörzethez tartozó Kápolnáról hozta be a családi gazdaságban termett dinnyéjét. Igazi zöld héjú, magyar nosztalgiafajtát tart, sőt a rég elfeledett sárga bélű görögből is meghagyott egy keveset. A késői ültetés sorsa már szerencsésebben alakult, így az idén jobban jártak, akik ezzel próbálkoztak.

A kápolnai gazda szerint „dinnyeválasztó” év lesz az idei, a megmaradt kevés termelő már fontolgatja, hogy feladja az egészet. A kilencvenes években például még tizenöt család dinnyézett a községükben, mára viszont ő maradt egyedül. Amennyit csak tud, maga ad el a dinnyéjéből az egri vagy a mezőkövesdi piacon meg az út mellett. Ami megmarad, az megy a kamionba, lengyel exportra.

Mivel nagyjából feleannyi termett, mint a jobb években, idén nem jósolnak dömpingárakat a dinnyések. Már azon is vitáznak szakmai körökben, jut-e elég magyar dinnye a hazai vásárlók asztalára. Mivel sokan ragaszkodnak a magyar terméshez, Békés megyében akadt olyan áruház, ahol trükkösen átcímkézték a külföldről behozott árut. Az ügyeskedők ezúttal lebuktak, és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal büntetést szabott ki rájuk.

A Dinnyeszövetség is azon fáradozik, hogy megőrizze a hazai termés külhoni népszerűsé­gét. A közelmúltban arról is döntöttek, hogy az Európai Uniónál kezdeményezik: kaphasson földrajzi árujelző oltalmat a remek minőségű békési dinnye. Az eredetvédelem is azt szolgálná, hogy visszaszerezhessük a „hadállásainkat”. Hét éve még kétszer annyi dinnyét exportáltunk, mint az elmúlt esztendőkben. Ezt a veszteséget részben amiatt szenvedtük el, hogy nem őrködtünk elég éberen a kifogástalan minőség fölött, és a silány áru rontotta a magyar termelők becsületét.