Zsibrik valamikor virágzó kis falu volt a szekszárdi dombok ölén. De aztán a világháború után jött a kitelepítés, majd az esztelen körzetesítés, s a hetvenes-nyolcvanas évek végére szinte teljesen halottá vált. Nem sokkal később azonban felfedezte egy alapítvány, ami súlyos drog- és alkoholfüggő betegeken segít. Azóta a faluba visszatért az élet. Zsibrikben különösen telnek a hetek, a hónapok.

Dél-Békésben a terménylopás része a gazdálkodók életének. A tolvajok tavasztól őszig azt viszik, ami a határban éppen van. Mindenki tudja, ki lop, miért lop, hogyan lop – önkormányzat, mezőőr, rendőrség, bíróság –, mégis tehetetlenek. A tolvajok és a gazdák kétségbeesett macska-egér játékában már-már a megszokás derűje is megcsillan.

Hónapok óta rossz hírek érkeznek a sóbányáiról híres kárpátaljai városból, Aknaszlatináról. Beszakadnak a bányák, magukkal rántják a házakat, a lakók már csomagolnak, sorsára hagyják a várost. A helyzet azonban nem ennyire tragikus. De az egykor életet jelentő bányáktól valószínűleg végleg búcsúzniuk kell. Ezeréves hagyomány szakadhat meg ezzel.

Magyarországon az ingatlan tulajdonjogát a közhiteles ingatlan-nyilvántartás tanúsítja. Azonban történetileg úgy alakult, hogy a nyilvántartás alapját képező külterületi térképek vagy fedik a valóságot, vagy nem. És ha nem fedik, akkor jogi szempontból a térkép erősebb a valóságnál.