Megosztás A cikk küldése! A cikk nyomtatása!

Rabszolgák miatt olcsók a multik

2009. július 07. | kedd
80 órás munkahét, 4000 forintnak megfelelő havi bér, továbbá rendszeres megaláztatások és szexuális zaklatás jellemzik a nagy európai áruházláncok ruhaipari beszállítóinál uralkodó munkakörülményeket a Clean Clothes Campaign legújabb jelentése szerint.

A 2008-ban elvégzett felmérésben 30 indiai, Sri Lanka-i, bangladesi és thaiföldi ruhagyár 440 dolgozója, továbbá helyi civil szervezetek képviselői, üzletkötők, gyárvezetők és az érintett multik alkalmazottai vettek részt, és adtak betekintést az Aldi, a Lidl, a Tesco, valamint a Walmart és a Carrefour beszállítóinál jellemző munkakörülményekbe-írja a tudatosvasarlo.hu.

A jelentés egyik központi témája a hipermarketek beszállítóinál jellemző munkaidő és bérszínvonal. A Clean Clothes Campaign lesújtó képet fest a vizsgált 4 országban uralkodó munkakörülményekről. A jelentés készítői Bangladesben mérték a legalacsonyabb munkabéreket, az Aldi egyik beszállítója például 13,5 Eurót (kb. 4000 Ft) fizetett havonta a dolgozóinak. A legmagasabb béreknek az indiai ruhagyártók dolgozói örvendhetnek, ők 45 Eurót (kb. 13500 Forintot) kerestek havonta, ez Indiában a háztartási létminimumnak nagyjából a fele.

A gyártók ezzel együtt általában megfizetik a törvényileg előírt minimálbért, ami persze nevetségesen alacsony. Ahol a bérköltségeken már nem lehet spórolni, ott a munkaidő ad némi játékteret a munkaadóknak: a jelentés szerint az üzemek sehol sem tartják be a törvényileg maximalizált munkaidőt. A Tesco egyik Sri Lanka-i beszállítójánál a munkások heti átlag 64 órát dolgoznak, a megvizsgált bangladesi gyárak felénél pedig 80 órás volt az átlagos munkahét. A gyártók gyakran a heti egy szabadnapot sem biztosítják dolgozóik számára.

Szabad Föld Online
Előző1Következő

Ingatlanok.hu (X)

Több mint 176 ezer ingatlan.
Hozzászólások
Még nem érkezett bejegyzés.



Őrzött kerékpáros parkolók a vasútállomásokon, bringakurzusok a gyerekeknek és vasúti biciklis-csomópontok: Anglia komolyan veszi a célt, hogy kerékpárbarát országgá váljanak. Nekünk is vannak hasonló vállalásaink, de hiányzik az erőfeszítés.
Gyilkos mérgek, hatalmas környezetkárosítás, a termékek rákkeltő hatásának elhallgatása és meghamisított kutatási jelentések kövezték ki napjaink egyik legnagyobb biotechnikai mamutvállalata, a Monsanto útját a génmódosított növényekig vezető úton. Az óriáscég sötét múltját Marie-Monique Robin tárta fel a „Monsanto szerint a világ” című könyvében és a múlt héten hazánkban is bemutatott, azonos című dokumentumfilmjében.
Az Európai Unió nemzetei megállapodtak abban, hogy a gyártóknak az energiatakarékosság jegyében ügyelniük kell az építési termékekre, beleértve az ablakokat és csaptelepeket – ezt pedig törvénybe is foglalták.