• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Húsvét barkái - Bolyhossága, formája a bárányra emlékeztet

Szerző: Valló László
Régi hagyományunk a virágvasárnapi barkaszentelés, annak emlékére, hogy Jézus bevonult Jeruzsálembe. Jó kétezer éve pálmaággal köszöntötték a Megváltót, ezt helyettesítendő terjedt el nálunk (is) a virágzó fűzvesszők használata az ünnepen. Idővel ez a szokás jórészt feledésbe merült, de a barka máig a húsvéti ünnepkört idézi.

Kecskefűz
Fotó:
Shutterstock

Mintegy hatszázféle fűz él az északi féltekén, leginkább a nedves talajú vidékeken, a lápos, mocsaras réteken, a folyók, tavak mentén. Hazánkban több mint húsz faj honos, melyek közül néhány a száraz viszonyokhoz is alkalmazkodott. Az egyes fajok könnyen és gyakran kereszteződnek egymással, így meghatározásuk komoly kihívás még a szakemberek számára is. A legnagyobb, legszebb barkát adó változatok a kecskefűz, illetve a rekettyefűz fajköréből kerülnek ki. A fűzfa kétlaki, azaz különkülön növényen fejlődnek a termős, illetve a porzós virágai.

A barka szavunk a birka szóval közös eredetű, jeléül annak, hogy a virág is olyan bolyhos és gömbölyded, mint a bundás bárányka. Botanikai szempontból a barka apró és jelentéktelen virágok sokasága, ezek tömörülnek virágzatba, egészen pontosan füzérvirágzatba. Az ilyen virágzatot rejtő rügy a barkarügy, ebből fejlődik a mutatós és hosszan díszítő barka(virágzat) még a lombfakadás előtt. (Mind a porzós, mind pedig a termős barkák látványosak lehetnek.) Akkor szedjük, amikor a virágzat még nem fejlődött ki teljesen. A barkás vesszőket ne tegyük vízbe, mert akkor hamarabb elvirágzanak.

Címkék: Fák | Húsvét