• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Mustárral a kártevők ellen

Szerző: O. Horváth György
TERMÉSZETES, hogy vetés előtt felássuk a talajt. Ugyanakkor nem mindenki gondol a talajerő pótlására, holott ilyenkor sokkal könnyebb megtenni, legyen szó a műtrágyáról vagy a szervestrágyázásról.

Talajfertőtlenítés
Fotó:
Kállai Márton

A műtrágyával nincs sok többletmunka: a gyomnövényektől, tavalyi szármaradványoktól, lombtól megtisztított felületre kell rászórni a műtrágyát, s csak ásni, ásni, azaz beforgatni a talajba a tápanyagot. A szervestrágyázás viszont lassabb folyamat, ha pontosan, hatékonyan akarjuk elvégezni: érdemes egy ásónyomnyi talajt felhalmozni, és a keletkezett árokba elteríteni egy adag trágyát. Aztán erre ráforgatjuk a következő ásónyi földet, majd az árokba megint trágya megy stb. Így a trágya megfelelő mélységbe kerül, nem illan el a benne rejlő értékes nitrogén, hiszen rögtön a talajjal takarjuk be – növényeink gyökerei lehatolnak ebbe a mélységbe, képesek onnan felvenni a tápanyagot. Eközben a szerves anyaggal dúsított talajunk szerkezetét – víz- és levegőellátottságát – szintén javítjuk. A legkötöttebb talaj is megfelelővé tehető 2-3 év alatt e módszerrel. Ezt segíthetjük elő egyébként a zöldtrágyázással is: a vegetációs időben – általában nyár elején és nyáron – a 10–30 centis növényt előbb felkapáljuk, mintha szecskáznánk, majd e zöld törmelékkel borított talajt forgatjuk be úgy, hogy a zöld rész az ásónyom aljára kerüljön. Ott szépen korhadni kezd, táplálékot adva a talajlakó élőlényeknek, s lényegében helyben komposztálódik. Még nem elterjedt fogás, de már a kiskertekben is lehet alkalmazni a talajbaktériumos adalékokat. Ezek kijuttatását is a legjobb ásás közben elvégezni: az oldatot egy kannából belocsoljuk a kialakuló árkokba.

Az ásással egy időben végezhetjük a talajfertőtlenítést.

Ha az előző szezonban a kelleténél több volt a kukacos gyökérzöldség, hagyma, ha sok drótféreg, pajor, lótetű kerül elő ásás közben, akkor érdemes talajfertőtlenítő mérget használni ott, ahol már most tavasszal akarunk növényt termeszteni. Azokban az ágyásokban, ahová csak később kerül növény, most vessünk fehér mustárt, facéliát, mert ezek gyökerei olyan vegyületet termelnek, melyek irtják-riasztják a talajban élő kártevőket.

Amennyiben jó előre kigondoljuk, mit, hogyan, hol akarunk termeszteni, akkor tehát egy menetben akár három munkafolyamatot is elvégezhetünk ásás közben. Igaz, hogy így nem tudunk nagy területeket megművelni, de gondoljunk bele, hogy még mindig kevesebbet kell dolgoznunk, mintha külön-külön végeznénk el a fentiekben részletezett munkákat.



NE RÁGJA A KUKAC! Egyes növényeknél hasznos vetés előtt és vetéskor is használni talajfertőtlenítőt. Ilyen például a retek, ami szinte mindig „kukacos” lesz. A reteklégy lárvája ellen érdemes a kikelt, fejlődő növény mellett a talaj felszínét is felszórni. Több olvasónk leírta, hogy mindent kipróbáltak a fahamutól a talajfertőtlenítőig, hiába. A legjobb védekezés az lenne, ha e legyeket elzárhatnánk a növénytől. Ezt egy alacsonyabb fóliaalagút alkalmazásával megtehetjük: a retek fölé 50-60 centi magasan törpe fóliasátrat húzhatunk. Ha vetés előtt elvégeztük a talajfertőtlenítést, akkor a fólia alatti területen nem kel ki légy és a fóliától nem is jut be oda. Más kérdés, hogy az így fedett terület meleg, azaz gyorsabban öregedhet a retek, s a korai felmagzás veszélye is fennáll. Igazi megoldást csak az erős, felszívódó mérgek adnak. De ezt a kiskertben nem lehet és nem is kell alkalmazni. Marad a vetésforgó és a fenti védekezés.