Megosztás A cikk küldése! A cikk nyomtatása!

Nem a szén-dioxidban van a hiba?

2010. január 12. | kedd Manapság eretnekség megkérdőjelezni, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység okozza. Mégis, sokan vélik úgy: nem a szén-dioxid-kibocsátás miatt melegszik a bolygónk. Az „eretnekek” egyikével, dr. Zágoni Miklós fizikussal az üvegházhatással kapcsolatos új tudományos eredményekről beszélgettünk.

– Heteken át Koppenhágára figyelt a világ, ahol a klímaváltozás megfékezéséről tanácskoztak. Röviddel a klímacsúcs kezdete előtt feltörték a Kelet-angliai Egyetem klímakutató részlegének szerverét, s az így nyilvánosságra került levelezés felborzolta a kedélyeket: kiderült, a tudósok meghamisítottak bizonyos adatokat, hogy a globális felmelegedés tényét alátámasszák. Tudjuk, hogy az elmúlt 100 év alatt 0,76 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. Mennyire számít ez jelentősnek?
– A nyilvánosságra került adatok szerint ez az érték valószínűleg túlzott. Számos helyen például nem vették figyelembe, hogy a mérőhelyet időközben körbevette a város. A valós érték inkább 0,6 fok körül lehet, ami egyáltalán nem rendkívüli a földtörténetben.

– A globális felmelegedést nem, ellenben az időjárás szélsőségeit a saját bőrünkön is érezzük. Szélsőségesebb most a klíma, mint a korábbi időszakokban?
– Az időjárás szélsőségei mindig is jelen voltak, talán csak nem okoztak annyi kárt, mint manapság. Most több és drágább autót tör össze ugyanaz a jégeső, mint ötven évvel ezelőtt. A városok is kitelepültek a tengerpartra, ahová korábban sohasem építkeztek a helyiek. Bizonyára nem véletlenül…

– Néhány éve ön is többször megkongatta a vészharangot, hogy a szélsőséges időjárás ellehetetlenítheti a mezőgazdaságot, emberi létre alkalmatlanná teheti bolygónkat.
– A korábbi előrejelzések azt mutatták, hogy a növekvő szén-dioxid-kibocsátás rövid időn belül 5-6 fokkal emeli meg a Föld átlaghőmérsékletét. Ezt nagyon komolyan kellett venni, hiszen ekkora felmelegedés súlyos következményekkel járt volna az agráriumra, a tengerszintre és számos más egyébre. A mai eredmények azonban azt támasztják alá, hogy a rendszer sokkal hatékonyabban tartja kordában az üvegházhatást, mint azt előzőleg gondoltuk.

– Vagyis a szén-dioxid kibocsátásának növekedése nem hat oly mértékben a klímára, mint azt korábban feltételezték?
– A szén-dioxid melegítő hatását a légkör a legfontosabb üvegházhatású gáz, a vízpára segítségével hatékonyan visszaszabályozta. Az adatok szerint a szén-dioxid légköri mennyiségének emelkedéséből származó többlet-üvegházhatást a vízpára mennyiségének és eloszlásának egyszázaléknyi megváltoztatásával a rendszer az elmúlt hatvan évben kiegyenlítette. A Föld légkörének üvegházhatása egyensúlyt tart fenn, ami a kibocsátással nem növelhető, vagyis a globális melegedést nem az üvegházhatás növekedése okozza.

– Ez az elmélet egyszersmind azt is jelenti, hogy el kell vetni az eddigi környezetvédelmi dogmákat. A koppenhágai klímacsúcson újfent a szén-dioxid-kibocsátási kvótákról vitatkoztak; ezek szerint értelmetlen volna a kvótaadásvétel?
– Amennyiben a szén-dioxid kibocsátása nem emeli a felszín hőmérsékletét, akkor a korlátozása is hatástalan. A klíma a maga természetes rendje szerint változik: hol föl, hol le, de amit az üvegházhatás hozzátesz, az már régen beállt egy állandó, nem emelkedő egyensúlyi értékre. S az adatok szerint ezt tartja is.

Romvári Orsolya
Előző1Következő

Ingatlanok.hu (X)

Több mint 176 ezer ingatlan.
Hozzászólások
Még nem érkezett bejegyzés.



Egyre többet hallunk a vezetékes víz szennyezettségéről és a benne található gyógyszermaradványok káros egészségügyi hatásairól. A Tudatos Vásárlók Egyesülete öt nagyváros vezetékes vizét vizsgálta meg, hogy kiderítse, jogosak-e az aggodalmak.
A globális felmelegedés felelőseként számon tartott szén-dioxid hamarosan csekély problémának számít az egyre inkább a felszínre buggyanó metán mellett – derült ki amerikai kutatók elemzéséből.
Csaknem két hónapig pályázhattak nagycsaládokat, nyugdíjasokat, fogyatékkal élőket támogató közhasznú szervezetek, alapítványok és óvodák a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium izzócsere-programjára.
Egyre több helyen találkozhatunk olyan ajánlatokkal, amelyek készség- és képességfejlesztő szolgáltatásokra hívják fel a szülők figyelmét – alig pár hónapos kortól. De vajon mikor van szükség szakember segítségére? Ennek eldöntése nem egyszerű feladat. Sorozatunkban megpróbálunk segíteni a szülőknek.
Se szeri, se száma a nosztalgiaműsoroknak a tévécsatornákon. De miért kell az idős nézőket gyakorta letudni a legolcsóbb műsorokkal?