Elkészült a korábbiaknál is átfogóbb jelentés az USA lakosságának káros környezeti anyagokkal való terheltségéről. A vizsgálatok során 212 mesterséges vegyület jelenlétét vizsgálták a 2400 résztvevő vér- vagy vizeletmintáiban. A vizsgált anyagok közül 75-öt első alkalommal értékeltek nagyobb számú résztvevő bevonásával.
Az Európai Unióban már betiltott, polibrómozott-difenil-éter vegyületcsoportba tartozó 11 anyag közül egyedül a BDE-47-et találták meg szinte minden mintában. E vegyületek égésgátlóként szerepelnek a használati cikkek kezelésében. A polibrómozott-difenil-éterek a környezetben és az élőlények zsírszövetében halmozódnak fel, ezért az Európai Unióban 2006 óta csak abban az esetben engedélyezik a felhasználásukat az elektromos berendezésekben, ha helyettesítése más alapanyagokkal nem lehetséges.
Az epoxigyanta és a polikarbonát műanyagok gyártásához használt biszfenol-A-t (BPA-t) a minták 90 százalékából mutatták ki. Ez a hormonhatású vegyület feltételezhetően károsítja a szaporodási képességet: a férfiaknál csökkentheti a spermium, a nőknél pedig az ösztrogén termelését. Meddőséget és idő előtti pubertást okozhat, gyermekkorban befolyásolhatja a másodlagos nemi jellegek kialakulását, de egyes kutatások szerint szerepe lehet az elhízásban is. A BPA többnyire élelmiszercsomagoló anyagokból kerül az emberi szervezetbe: az élelmiszerekkel közvetlen érintkezésben használt edényekből, eszközökből az ételek készítése, tárolása során oldódik ki. A cumisüvegek is tartalmaznak biszfenol-A-t. A Cincinnati Egyetem egy vizsgálata megállapította, hogy a BPA-t tartalmazó cumisüvegek miatt a csecsemők vére a felnőttek átlagánál 10-szer magasabb BPA koncentrációt tartalmaz, ami már káros lehet a fejlődésükre. Ezért 2008-ban Kanadában betiltották a biszfenol A-t tartalmú cumisüvegeket, s tavaly az USA-ból is kivonták az ilyen termékeket. A BPA jóval kisebb mennyiségben fogtömő anyagokból, nyomtatásra használt tintákból, speciális papírokból is bekerülhet a szervezetbe. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal vizsgálja a BPA egészségügyi hatásait, de a tiltását még nem rendelték el, arra hivatkozva, hogy a vegyület gyorsan lebomlik az emberi szervezetben.
Nagy arányban találtak az amerikaiak vérében egyes perfluorozott vegyületeket is, mint például a perfluoroktánsav (PFOA). E vegyület a vízlepergető kabátok és letapadásgátló serpenyők gyártásához használt polimerek előállítására szolgál. Főként a teflonedények használata során – kb. kétéves igénybevétel után vagy túlhevítés esetén – oldódik ki, de a mikrohullámú sütőben elkészíthető ételek csomagolásából és más teflontartalmú termékekből is bekerülhetnek az ételbe. A vegyület leginkább a terhes nőkre veszélyes, mert átjut a méhlepényen, és a gyermeknél autizmust, hiperaktivitás és elhízást okozhat. Egyes vizsgálatok szerint a PFOA az immunrendszer működését is gátolja, károsíthatja a májat és a pajzsmirigyet, a szervezetben felhalmozódva rákkeltő hatású lehet.
Első alkalommal vizsgálták az akrilamid jelenlétének gyakoriságát. A nagy keményítőtartalmú ételek magas hőmérsékleten történő elkészítésekor – például sültburgonya – keletkező vegyület károsítja a szervezetben a fehérjék – mint például a hemoglobin – működését. A vér akrilamidtartalma az előző hónapok étkezései szokásait mutatja, s a kutatók szerint a jelenléte túlzottan gyakori a lakosságban.
A vizsgálat azt is megállapította, hogy az elmúlt 15 évben – a dohányzásellenes törekvések következtében – csökkent a passzív dohányzás jelentősége. A nemdohányzók szervezetében ugyanis átlagosan kevesebb mint egyharmadára esett vissza a passzív dohányzásból származó nikotin bomlástermékének, a kotininnek a mennyisége. További kedvező eredmény, hogy a korábbi vizsgálatokkal összehasonlítva jelentősen csökkent azon 1-5 éves kisgyermekek aránya, akiknek vérében kockázatosan magas az ólom koncentrációja.
Előző
1
