• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Dolmányosok Debrecenben

Szerző: Balogh Géza
HA MEGHIRDETNÉK a madarak okossági versenyét, a dolmányos – más néven szürke – varjú egészen biztosan dobogós helyen végezne. Nem mindenki díjazza azonban a teljesítményüket, a debreceniek többsége biztosan nem. Mit lehet tenni? – erre kerestük a választ.

Régi olvasónk, a debreceni Tócoskertben lakó Kázmér Jánosné írja: vannak hetek, amikor a lakótelep fái alatt sétálókat valósággal terrorizálják az ott élő varjak, az óvodásokat pedig a költési időszakokban ki sem merik engedni az udvarra a fiókáikat rendkívül agresszíven védő madarak miatt. A dolmányosok okozta gondok nem új keletűek a városban.

Az alapjában véve szabad életet kedvelő varjak debreceni jelenlétéről először az ötvenes években tesz említést a szakirodalom, de akkor még csupán egy pár fészkelt a városban. Rendszeres előfordulásukat dr. Juhász Lajos, a Debreceni Egyetem Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője említi a nyolcvanas években, ám akkoriban még semmiféle gond nem adódott velük. A 2000-es évek legelején aztán robbanásszerűen gyarapodott a számuk. Észrevette a jelenséget az egyetem említett tanszéke is, ahol 2006 óta nagy figyelmet fordítanak az időközben tökéletesen urbanizálódott (városiasodott) dolmányos varjakra. Nyolc éven át vizsgálták a madarak városhódító stratégiáját, a kutatást vezető dr. Kövér László adjunktus érdekes megállapításokról számol be a Szabad Földnek.

– Másfélszeresére növekedett 2013 óta a fészkelő párok száma, ma 1000-1200 dolmányos él a városban – mondja az egyetemi oktató. – És ami talán a legérdekesebb: nemcsak a számuk növekszik, de mind magabiztosabbak is. Az egyébként roppant óvatos, körültekintő madár például egyre alacsonyabb ágakra rakja a fészkét, mert rájött, az embertől nemigen kell tartania.

Valóban nem, mert az év bizonyos időszakaiban ugyan vadászható faj, de városokban, falvakban ez szóba sem jöhet. Az okos madár ki is használja a lehetőségeket, ami számára biztonságos fészkelőhelyet és terített asztalt is jelent. A debreceni állatpark környékén tanyázó varjak például már-már az ott lakóknál is jobban tudják az etetési rendet, de tökéletesen ismerik a legjobb kukás helyeket, madárszórókat is, ahonnan egykettőre elverik a rigókat, galambokat, más madarakat. S ha csak elkergetnék őket! De tavasszal a fészkeiket is kifosztják – a debreceni kerttulajdonosok általános panasza szerint ma már sokkal kevesebb az énekes madár, mint tíz-tizenöt éve. A szakemberek szerint azonban ez nem feltétlenül a varjak bűne, az viszont igaz, hogy felvetődhetnek más, speciális problémák, mint a zajongás, a károkozás, nem is beszélve arról, hogy a mai napig nem teljesen tisztázott a varjak betegséghordozó szerepe sem. Ezek tükrében elképzelhető – ahogy az már több országban is bekövetkezett –, hogy a jövőben szükségessé válhat az urbánus környezetben előforduló vadászható varjúfajok állományszabályozása. A törvények értelmében viszont meglehetősen korlátozottak ennek lehetőségei, az egyik megoldást a különböző élve fogó csapdák bevetése jelentheti.

Debrecenben is szemügyre vették ezeket. Az első, próba jellegű kísérlet 2014-ben történt, majd 2016 őszétől 2018. február végéig megismételték. A befogott madarak túlnyomó többsége fiatal, tapasztalatlan, elsőéves madár volt, közülük többen szárnyra erősített, messziről is jól látszó bilétákat kaptak, hogy könnyebben figyelemmel lehessen kísérni a mozgásukat. A későbbiekben ez is segíthet abban, hogy jobban megismerjük e rendkívül intelligens madár szokásait, s idővel enyhíthessük az általuk okozott bosszúságokat.

 

Címkék: Az olvasó oldala