• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Egy csepp a Napból

Szerző: Király Farkas
Mi sem bizonyítja jobban a természet mókásságát, mint az, ahogyan a világban elosztotta a szenet. Sejthetjük, hogy egy borsónyi gyémánt árából egy szénnel fűtő kisebb település egész éves ilyetén költségét ki lehet fizetni.

Csaknem hárommilliárdot ért meg valakinek...

Jusson eszünkbe Jókai Mór regényének, a Fekete gyémántoknak a főszereplője, Berend Iván, aki a vendégségben lévő grófné gyémántját egy tükör és a Nap sugarai segítségével lángra lobbantja, s így eltünteti. „Mert nem egyéb, mint szén, kristály alakban!” – magyarázza a Jókai-hős.

Az említett osztáskor bizonyos vidékek – például a Kárpát-medence – lemaradtak a listáról, miközben más helyek – például a Dél-afrikai Köztársaság számos területe – kitüntetett helyen szerepeltek. Tavaly például egy 110,3 karátos – 22 grammos – sárga gyémántot, csoportjának eddig ismert legnagyobbikát találták meg a fekete kontinens déli országában. A Napcsepp nevet viselő drágakövet a világ egyik legismertebb gyémántékszer-gyártója, a Cora International vette kezelésbe.

Megcsiszoltatása után árverésre is bocsátotta – a kő néhány napja el is kelt a Sotheby’s cég svájci árverésén. Az ismeretlen vásárló 12,36 millió dollárt, azaz több mint 2,8 milliárd forintot fizetett érte. Ezzel a Napcsepp kiérdemelte a valaha legdrágábban gazdát cserélt sárga gyémánt címet.

Ám korántsem ennek a drágakőnek az árából lehetne a legtöbb fűtésszámlát rendezni. Léteznek több százmillió dollárra becsült értékű gyémántok is, az olyan híres kövek értéke pedig, mint a Koh-i-Noor vagy a Sancy, egyszerűen pénzben kifejezhetetlen. A képet nézegetve ismerjük be: kár lenne egy ilyen ékszert ellobbantani.