• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Ételek és hiedelmek

Szerző: O. Horváth György
E CIKKÜNK a múlt heti Modern kori hisztéria című írásunk folytatásának is tekinthető. Akkor az E-számokkal kapcsolatos rossz beidegződésekről szóltunk. Most pedig a mindennapi döntéseinket befolyásoló helytelen vásárlói szokásokat elemezzük.

Legnagyobb hazai bankunk, az OTP a minap hozta nyilvánosságra friss felmérésének eredményeit. Azt vizsgálták, mennyire megalapozott öt olyan meggyőződés, ami szinte beleégett a magyar vásárlók tudatába. Ezek a következők: „Finomabb, mert magyar”; „Megbízhatóbb, mert kistermelőtől származik”; „Nincs benne semmi mesterséges, tehát egészséges”; „A magyar termékek jobb minőségűek”, „A glutén-, illetve laktózmentes termékek mindenki számára egészségesebbek”.

A felmérésből kiderült, hogy az élelmiszerek származási helyéhez, tartalmához köthető pozitív és negatív, vélt vagy valós tulajdonságok nagymértékben határozzák meg a vásárlói döntést és tudatosságot. Az utóbbi szempontjából a magyar vásárlók négy fő csoportra oszthatók: 17 százaléka számára az ár kevésbé fontos, vagyis a rosszabb ár-érték arányú terméket is megveszi, ha az számára fontos tulajdonsággal rendelkezik (pl. magyar vagy GMO-mentes); 25 százaléka tudatos ugyan, de kiemelkedően fontosnak tartja az árérték arányt, illetve, hogy olcsón jusson az adott termékhez; 25 százaléka nem nevezhető tudatosnak, de az ár-érték arányra figyel; 33 százaléknak szinte mindegy, mit és mennyiért vesz.

Az egyes csoportok között nagyok a különbségek, ám több meggyőződés mélyen beépült a vásárlók tudatába. Az összes vásárló 28 százaléka véli úgy, hogy a mesterséges adalékanyagok kivétel nélkül károsak az egészségre, míg azok aránya, akik ha nem is mély meggyőződéssel, de látnak ebben igazságot, 42 százalék. Vagyis 10 vásárlóból 7 társít negatív tulajdonságokat az adalékanyagokhoz. Az igazán tudatos vásárlóknál ez az arány már 79 százalék, de még azoknak a 62 százaléka is így vélekedik, akiket kizárólag anyagi szempontok vezérelnek vásárlásaik során. A vevők csaknem háromnegyede (74 százalék) szerint a kistermelőktől származó élelmiszerek megbízhatóbbak, mint a nagy élelmiszer-ipari vállalatok termékei. Ebben is a magukat tudatosnak mondó vásárlók állnak az élen (86 százalék), de a kizárólag pénztárcakímélő szempontokat szem előtt tartók 65 százaléka is így gondolkodik. A megkérdezettek fele hajlik rá, hogy a kizárólag természetes anyagokat tartalmazó ételek egészségesek, míg egy szűkebb vásárlói kör (19 százalék) teljesen egyetért ezzel az állítással. Ez az arány is együtt nő a tudatossággal. Ugyancsak nagy az egyetértés a magyar termékek jobb minőségével kapcsolatban: az arányok 52 és 76 százalék között szóródnak, míg az átlag 62 százalék. Egyvalami némiképp kilóg a sorból: a glutén-, illetve laktózmentes termékek esetében a megkérdezettek többsége „inkább egyetért” azzal, hogy ezek az élelmiszerek nemcsak az arra érzékenyek, hanem mindenki számára egészségesebbek, de ez az arány – talán részben az információhiány miatt – alacsonyabb a korábbi megállapításokkal összevetve.

A mély meggyőződések és a tévhitek sokszor a tájékozottság hiányából fakadnak. A kutatásból azt is kiderült, hogy a magyar vásárlók hajlamosak az egyszerűsítésekre, egy kalap alá veszik valamennyi mesterséges adalékanyagot vagy a magyar termékeket, és bizonyos tulajdonságokat társítanak hozzájuk – állapítja meg az OTP jelentése.

NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE

 

Címkék: Házunk tája