• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Grétsy László: Kaszni és kasztni

Szerző: Grétsy László
Nem csodálom, hogy Hertelendi Jánosné olvasónk hozzám fordult annak eldöntését kérve, hogy melyik a helyes a címbeli két forma közül. Azért tette ezt, mert legújabb szótáraink, a Magyar értelmező kéziszótár is meg a Tolcsvai Nagy Gábor szerkesztette Idegen szavak szótára is az olvasóra bízza a döntést azzal, hogy mindkét szót tartalmazza egymás mellett. Nem ígérhetek teljes értékű választ, de amit tudok, szívesen megosztom a kérdezővel és olvasóinkkal. Kezdjük egy kis szószármaztatással!

A szavak eredetével foglalkozó szótáraink közül A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, valamint a Zaicz Gábor által szerkesztett Etimológiai szótár egyaránt a kaszni alakot tekinti fő alaknak, azt teszi meg címszóul. Elmondják, hogy ez egy bajor-osztrák eredetű szócsalád tagja. Alakváltozatai a bajor-osztrákban és a németben: kast, kaste, kastn, kástl, kasten s még néhány.

Azt is megemlítik, hogy a kaszninak (és társainak) főbb jelentései: ’fiókos szekrény’, ’lisztesláda’, ’doboz’, ’hombár’, ’kocsiszekrény’ (azaz karosszéria), ’börtönzárka’ stb.

A kép tarkaságának további kiszélesítéséül teszem hozzá, hogy nyelvjárásainkban számos további alakváltozata is él: kaszli, kászli, kaszlyi, kászni, kasznyi, kasztli, kiszli, kiszni, koszli, s még egyebek is, továbbá más, itt fel nem sorolt jelentései is lehetnek.

E sokszínűség láttán, azt hiszem, nincs mit csodálkozni azon, hogy még a szakembernek sem könnyű csupán egyet kiválasztani és azt jelölni meg legfőbb változatul. Sok más olyan szavunk is van, amelyek változatai közül nehéz csupán egyet megnevezni. Ilyen esetekben a szótárírók igyekeznek a változatok között legalább valamilyen eltérésre felhívni a figyelmet. Jelzik, hogy a bocsájt kissé népiesebb a bocsátnál, a véle kissé népies vagy irodalmias a vele alakhoz képest, a hajviselet megjelölésére pedig a lófarok a szokásos forma, nem a lófark, holott a címszó élén ez utóbbi áll. A lényeg: minden szó, minden szóváltozat egy kis világ, ám némelykor a szakember sem tud értékelhető különbséget fölfedezni két vagy akár több forma között. Ilyenkor magyarázat nélkül együtt marad a fonal és a fonál, a karalábé és a kalarábé, a talkedli és a tarkedli – és még sorolhatnám.

Esetünkben én is úgy járnék el, mint az olvasónk által említett szótárak szerzői: azonos értékűnek, szerepűnek tekinteném a kaszni és a kasztni alakot, ahogy ők is tették. Pedig történetesen van egy olyan szórokonuk is, amelyben egy más forma a leggyakoribb. Az argóbeli, ’bebörtönöz’ jelentésű bekasztliz ige még a szóban forgó értelmező szótárban is a kasztli változatot rejti magában.