• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Gyógycseppek a haldoklónak

Szerző: Habik Erzsébet
Megalázóan alacsony fizetések, méltatlan munkakörülmények, elvándorló orvosok – nos, úgy tűnik, az egészségügyi dolgozók jajkiáltása eljutott az egészségügyi kormányzat füléig.

Kórházi folyosón - illusztráció
Fotó:
Németh András Péter

Nincs olyan hét, hogy ne látna napvilágot újabb szomorú statisztika a magyarok egészségügyi állapotáról. Legutóbb azt olvashattuk, hogy hazánkban minden negyedik haláleset oka valamilyen daganatos megbetegedés. Ezért is üdvözölték a betegek és az egészségügyi dolgozók a június 1-jén életbe lépett törvényt, miszerint a rákgyanús eseteket ezentúl két héten belül ki kell vizsgálni. Azóta eltelt majd' egy hónap. Vajon hogy működik mindez a gyakorlatban?

TŰZOLTÁSNAK ELÉG. Július elsejétől 5,3 milliárdot fordít a kormány az egészségügyi szakdolgozók túlóra-, készenléti és ügyeleti díjainak rendezésére, jövőre pedig 13 milliárd forint jut fizetésemelésre. Hogy „érzékelhető béremelés” mikor lesz, csak azután dől el, hogy a kormány áttekintette az egészségügy helyzetét – nyilatkozta az egészségügyi államtitkár. A betegágyak mellett szolgálók szerint ez épp csak a tűzoltáshoz elég.

 

FÓKUSZBAN AZ ÁPOLÓK
Szeptembertől mintegy ezer ápoló kaphat támogatást, hogy megszerezze az országos képzési jegyzék szerinti végzettségét. Ugyancsak az idén indul az ápolótanulók ösztöndíjrendszere. Tizenötmilliárd forintból felújítják a nővérszállókat, az ápolási munkát segítő eszközöket vásárolnak, egységes munkaruhát vezetnek be.

 

MARADJANAK ITTHON. Jövőre 7 milliárd forint jut a fiatal szakorvosok ösztöndíjprogramjára. A rezidensek ezentúl nem a kórházzal vagy az egyetemmel, hanem az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központtal szerződnek, s az állam támogatja a bérüket. Cél, hogy az a fiatal szakorvos, aki itthon szeretne dolgozni, találjon is erre módot. Némely kórház ugyanis azért nem vesz fel rezidenst, mert nem tudja kigazdálkodni a fizetését.

 

MŰTÉTRE VÁRVA. Hazánkban az egyik leggyakoribb női daganatos megbetegedés az emlődaganat. Évente 6500–8000 emlőműtétre kerül sor, s ezeknek csaknem a fele csonkítással jár. Az implantátum beültetését a társadalombiztosító állja. Újabban számos kórházban elhalasztják az érintett nők helyreállító műtétjét, ami 100-200 pácienst érint. Akit tavaszra jegyeztek elő, csak ősszel kaphat implantátumot, sőt olyan beteg is van, aki még nem tudja, mikor kerül sorra. Az egészségügyi államtitkárság szerint elfogadható, hogy a helyreállító műtétekre többet kell várni, az érintett nők élete ugyanis ilyenkor már nincs veszélyben.

Az Országos Onkológiai Intézetben nem nőtt érdemben a soron kívül jelentkezők száma - tudtuk meg dr. Kásler Miklós főigazgatótól. Az intézet eddig is és ezután is az egész országból fogadja a betegeket.

Anélkül, hogy várólistát vezetnének, minden vizsgálatot a szakmailag elfogadható időtartamon belül elvégeznek. A diagnosztikai osztályokon két műszakban dolgoznak. Volt idő, amikor szombaton és vasárnap is vizsgálták a betegeket, s ha erre szükség lesz, ismét elindítják a hétvégi munkát – tájékoztatott a főigazgató.

Dr. Lippai Norbert, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza Kórház megbízott orvosigazgatója szerint a „kéthetes törvény” betartása számukra nem okoz gondot, ám az még nem látszik, milyen hatással lesz a várólistákra. A CT- és az MR-vizsgálatok előjegyzési rendjébe folyamatosan beékelődnek a soron kívül jelentkező betegek, ami előbbutóbb torlódáshoz vezethet.

Érdekes lenne nyomon követni, hogy minden esetben valós-e a rákgyanú, mert sokan leleményesek a kiskapuk meglelésében – veti fel dr. Poller Imre onkológus, a PX Consulting egészségügyi szakértője.

A „kéthetes törvény” szerinte arra is lehetőséget ad, hogy egyes gyógyítók jó szándékkal daganatgyanút sejtessenek a betegüknél, meggyorsítva így a kivizsgálást, s előbbre hozva a műtét időpontját. Félő, hogy megszaporodik majd a tumorgyanús betegek száma.

Korábban arról szóltak a hírek: ha rákgyanú esetén végül is negatív lesz a CT- vagy az MR-vizsgálat eredménye, a diagnosztikai labor nem kap térítést az elvégzett munkáért. A törvény azóta úgy finomodott, hogy a jövőben plusz 15 ezer forintot fizetnek a kórházaknak a két héten belül elvégzett és a betegséget igazoló vizsgálat után. Tehát már nincs szó arról, hogy ne fizetnék ki a negatív leleteket. Poller doktor szerint ez egyfajta rejtett jutalmazás a CT-szolgáltatók egy részének, hiszen egy lelet eredménye előre nem látható, azaz a sok onkológiai vizsgálatot vállaló CT-laborokat hozzák előnyösebb helyzetbe.

A hosszúra nyúlt várólistákat is megkurtítaná az egészségügyi kormányzat. Felmérték, hogy a kórházak mekkora kapacitásokkal rendelkeznek, s ezután a betegeket átirányíthatják olyan intézménybe, ahol hamarabb elvégzik rajtuk a műtétet. A kórházak felveszik a kapcsolatot a várólistás páciensekkel az új, előre hozott időpont egyeztetésére. Ha a beteg nem kíván élni az ajánlattal, a műtétje eredeti időpontja továbbra is érvényes marad.

A Hetényi Géza Kórházba még nem érkeztek átirányított betegek, de nem számítanak számottevő betegvándorlásra. Lippai doktor tapasztalata szerint a magyarok nem szívesen mozdulnak a lakóhelyükről, még a gyógyulásuk érdekében sem.

Poller Imrének a végrehajtást illetően léteznek aggályai. Kikkel kezdik majd a várólisták szűkítését? Akik a legközelebb állnak a műtétjük időpontjához, valószínűleg nem akarnak majd más kórházba menni. Ha pedig a lista végéről kezdik a nyesegetést, az inkorrekt az egész sorral szemben. A várólista amúgy egyfajta értékmérő is – magyarázza.

A magyar kórházak elhelyezési, ellátási, ápolási színvonala korántsem azonos. Amelyik intézményben nincs sorállás, ott feltételezhetően gondok vannak. Gyakran a hosszú várakozást is megéri kiböjtölni a betegnek a jobb ellátás reményében, ezért elképzelhető, hogy az új rendelet valójában csak a nagy, a minőségi ellátásra képes megyei kórházakat érinti majd. Jelentős előrelépésnek számított, amikor 2012-ben nyilvánossá tették a várólistákat, ám a rendszer súlyos hibákkal, pontatlanul működik – teszi hozzá a szakértő. Maga a tény, hogy egyes betegeknek 2-3 évig kell várniuk a gyógyulásra, az egészségügyi rendszer azonnali újragondolását igényelné, mielőtt ránk borul az egész.