• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Hogy lett kövér tyúk a sasból?

Szerző: Habik Erzsébet
HAZÁNK 19 megyéjének és 3046 településének valamennyi címerét összegyűjtötte egy programozókból és dizájnerekből álló csapat. Amely községnek nincs ilyen színes jelvénye, annak díjmentesen megtervezik. De milyennek is kell lennie egy címernek? Miről mesélnek a különböző színek, ábrák, formák? Többek között erről is kérdeztük a kutatómunka résztvevőit.

A Nemzeti Vágtán a részt vevő települések zászlói, címerei is felvonultak
Fotó:
MTI - Beliczay László

Barkácsolni tilos!   

Elöljáróban érdemes pontosítani, mit nevezünk címernek: azokat a pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelvényeket, melyeket egy család, intézmény vagy testület a maga azonosítására örökletes, állandó jelleggel használ – fogalmazza meg a definíciót Szegedi László heraldikus. A címer jelképeit – az úgynevezett címerábrákat – pajzson viselik, és szigorú heraldikai – vagyis címertani – szabályok szerint szerkesztik meg. Így csak néhány színt, pontosabban borítást lehet használni rajtuk; ezek lehetnek fémek (arany és ezüst), színek (vörös, kék, zöld, fekete), valamint prémek (evet, hermelin stb.). Ám az sem mindegy, hogy e borításokat miképpen alkalmazzuk: színre színt és fémre fémet például nem lehet helyezni. Ennek a lovagkorban roppant praktikus okai voltak: egy ezüst (fehér) alapon arany (sárga) sávot (a heraldika nyelvén pólyát) viselő pajzsról a csata hevében nagyobb távolságból nehezen ismerhették volna fel a címer viselőjét, ami akár végzetes következményekkel is járhatott – magyarázza a szakértő. Egy család vagy település akár a történelem évszázadain keresztül is a magáénak mondhatta a címerét, ezért annak megjelenésében és tartalmában úgy kellett festenie, hogy büszkén vállalhassák. Számos címerben éppen ezért jelenik meg az oroszlán, hirdetve, hogy tulajdonosai éppoly erősek és bátrak, mint az állatok királya. A heraldika tudománya a XII. század elején jött létre, és szabályai napjainkig érvényesek. Aki ezeket nem ismeri, nem lesz képes szabályos és esztétikus címereket alkotni. Szakember tanácsai nélkül ezért semmi esetre se fogjunk címerbarkácsoláshoz – javasolja a heraldikus. 

Akiket kigúnyoltak 

Ám nem elég, ha egy címer heraldikailag helytálló, azt viselőiknek is a sajátjukénak kell érezniük. Persze előfordul, hogy a riválisok miatt a visszájára fordul az igyekezet. Jó példa erre Bern címere, melyben a medvét hangsúlyos vörös nemi szervvel ábrázolják, mert a középkorban a medve szimbol ikáján keresztül akarták kifejezni a város gazdagságát, hatalmát a szomszédos települések felé. A magyar Sánkfalvy család is 1489-ben bizonyára a gúnyolódások miatt cserélte le 1455-ös, majmot tartalmazó korábbi címerét. A németek a Bundestagban látható,  1953-ban félrestilizált sast „kövér tyúknak” gúnyolják. A cél a korábbi militarizmus, a sas harciasságának háttérbe szorítása volt, ám a jelkép komikussá lett, az emberek nem érzik a magukénak.  

Melléfogások helyett   

– Száz magyar községnek még nincs címere, ezek megtervezésekor majd figyelembe kell venni a helyi hagyományokat. Jó esetben rendelkezésünkre állnak a régi pecséttani források, átvehetjük a jelképeket a település korábbi földesura címeréből, a közéleti, termelési, természeti viszonyokból – mesél munkájáról a szakértő. Lesz mit korrigálni: számos település címerében figyelmen kívül hagyták a heraldika szabályait. Több település címere is nagyon nagyon gyenge rajzkészségről árulkodik.    

Korona helyett sarló és kalapács   

A szocializmus vallás-, nemes- és polgárellenes ideológiája közepette a címerekből eltűntek a vallási jelképek (keresztek, szentábrázolások stb.) és a feudális szimbólumok (koronák, tornasisakok stb.), ezeket szocialista jelképekkel váltották fel (vörös csillag, fogaskerekek, sarló és kalapács stb.). Az ideológiai harc tehát a jelképek terén is folyt. A heraldikát úri tudománynak bélyegezték, ezért majdnem a korszak végéig nem is működhettek a címertan egyetemi, egyesületi, publikációs intézményei, ami a magyar címertan fejlődését mindmáig kihatóan visszavetette.  

Kifelé a gödörből  

Sajnos a magyar heraldika mélypontját még ma sem tudtuk teljesen meghaladni. 2007 óta, amikor megszüntették a Képző- és Iparművészeti Lektorátust, nincs olyan kormányszerv valamelyik minisztériumban, ahol képzett heraldikusok felügyelnék a címeralkotást, aminek elsődleges célja az egységes magyar heraldikai rendszer kialakítása lenne; s amelynek joga volna tanácsot adni, új címereket, zászlókat és más jelképeket létrehozni, jóváhagyni, felügyelni. Míg a rendszerváltás előtt a címerekről a helyi párttitkárok döntöttek, ma jobb esetben művészekre bízzák a megtervezésüket. Az alkotások azonban sokszor éppoly furcsák, mint a szocializmus idején. – Továbbra is hiányzik az átfogó heraldikai enciklopédia, most éppen egy ilyen kézikönyvön dolgozom – mondja Szegedi László, aki szerint az olyan ország, amelyik nem törődik a saját állami és önkormányzati jelképeivel, a címerfabrikálók garázdálkodásának áldozatává válik, és előbb vagy utóbb csak „kövér tyúkokat” lesz képes kitermelni magából.

FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK!
A címeres ökörnek semmi köze a heraldikához. A hétköznapi szóhasználatban a nagyon buta embert nevezi így a nép nyelve, holott e titulus valójában a magyar szürke marhát illeti, mely hosszú, szimmetrikus, felfelé álló, ívelt szarva miatt érdemelte ki a „címeres” jelzőt.

 

DÖNTENEK A SZAVAZÓK 
A Design & System csapata az elmúlt 4 évben 8 díjat nyert az Év Honlapja versenyeken. Az idén a címeres projekttel pályáztak, s jelenleg a www.teologiablog.hu weblappal versengve kategóriájukban az első helyen várják az eredményhirdetést. 

 

CSAPATMUNKA. A www.magyarcimerek.hu honlapot egy programozókból, dizájnerekből és heraldikai szakemberekből álló csapat, a Design & System készítette, anyagi támogatás nélkül. A weblap elindítását több éven át tartógyűjtő- és kutatómunka előzte meg. A teljes adatbázishoz polgármesterek, jegyzők, önkormányzati dolgozók bocsátották rendelkezésre a településeik címereit és a leírásokhoz felhasznált dokumentumokat. Ezek alapján Somogyi András grafikus segítségével készítették el a címerek reprodukcióit.

 

S Z Á M S Z E R I N T
5640
levélváltás eredményeképpen jött
létre az adatbázis
1363
jelképhasználati rendeletet gyűjtöttek
össze
6300
munkaórát fektettek a projektbe

Címkék: Önkormányzat