• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Itt a Tündérmező

Szerző: Balogh Géza
Aranyosapáti nem a világ, még csak nem is az ország közepe, mégis a magyar kultúra egyik fontos fellegvára. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány aktivistáinak érdeme ez, azoké, akik mára két állandó, nyugodt szívvel mondhatjuk, nemzetközi színvonalú állomást alakítottak ki a Tisza-parti községben, ahol időről időre tiszteletét teszik a hazai és a külhoni magyarság jeles képviselői.

Nick Ferenc Budapesten él, de szívügyének tartja falvaink kultúrájának ápolását
Fotó:
Németh András Péter

Két évtizede kezdődött. Egy felvidéki református lelkész, Tiszai Nagy Menyhért a fejébe vette, hogy kulturális hidat hoz létre Észak-Erdély, Kárpátalja, Kelet-Szlovákia és az anyaország között. A térség Vajára érkező alkotóművészei számára Pálfi András, Aranyosapáti polgármestere állandó alkotóházat ajánlott fel településén, mert a kulturális fejlődésben és a kapcsolatok bővítésében látta a település jövőjének egyik zálogát.

Abban az időben ünnepeltük a honfoglalás 1100. évfordulóját. A Magna Hungariával összehangolt Verecke–Ópusztaszer lovas emléktúra kulturális programjának szervezőmunkáiban nagy szerep hárult a honvédvezérkar egyik alezredesére, Nick Ferencre. A főtiszt az emléktúra ügyében megfordult a Bodrogközben is, és összebarátkozott a kisgéresi tiszteletessel, Tiszai Nagy Menyhérttel. Megszerette a tájat, amelynek túlsó sarkában, Vereckén léptek a Kárpát-medencébe a honfoglaló ősök, a közeli Szatmárcsekén pedig a Himnusz született. Azóta ez a második hazája.

– Tulajdonképpen már az első – mondja az amúgy bakonyi születésű, de Budapesten élő kuratóriumi elnök, miközben az alapítvány ifjúsági táborában gyönyörködünk. A régi alkotóház szomszédságában épült tábor még nincs teljesen kész, de már így is a falu legszebb épülete. Közösségi helyiség és lakószobák sora várja ősztől a határon innen és túlról a fiatalokat, akik erősíteni akarják magyar identitástudatukat, vagy csak bele akarnak kóstolni a magyar kultúra szépségeibe. Nem csak a hazai fiatalokat várják: az alapítvány alapvetően kulturális jellegű programjai, alkotómunkája és beruházásai mellett kiterjesztette kapcsolatait valamennyi földrészre, és az anyaország éltető figyelmével kísérve támogatja a határon túli magyar közösségek megmaradásáért folytatott küzdelmét is. Az alapítványnak köszönhetően itthon és a határon túl számtalan település gyarapodott magyar vonatkozású köztéri alkotással, ezenkívül a telekesi római katolikus templom berendezésének és a vasvári Szűz Mária-kegyhely Keresztútjának elkészíttetése is az ő érdemük. Az alapítvány nagyon komoly múzeummal és levéltárral rendelkezik, amely alapján az alkotóház joggal nevezhető kincsesháznak.

Kiemelt feladatának tartja a kultúra, a közművelődés és a közösségek fejlődését segítő személyiségek elismerését, őket jutalmazzák meg évről évre a Kultúra Lovagja címmel. Az alkotóház kertjében a Határtalan összefogás kapuján léphetünk be a Kultúra Lovagrendje Emlékparkjába, amely nemrég a VII. Európai Kultúra Napján hat ország 16 lovagjának emlékoszlopával bővült.

A táborból, a kincsesházból, az emlékparkból, valamint a pihenő- és játszóhelyekből álló ingatlan összefoglaló neve Aranyossziget, amely egyben a falurész egykori nevére, Révaranyosra is utal. Itt, a Tündérmező kapujában van egy – őseink szerint – „aranyos szegelet”, ahol a szellemi élet legjelesebb tagjaival, a magyar és az egyetemes kultúra lovagjaival találkozhatunk. Ha nem is valóságosan, de az emlékoszlopaik között járva vagy a múzeumban kutatva könnyen elképzelheti az ember, ahogy a nagy csendben Czine Mihály áthajol mondjuk Sütő Andráshoz, és azt kérdi tőle, no, mi újság, pajtás, otthon Erdélyben, Vásárhelyen meg Pusztakamaráson? De Lőrincze Lajos nyelvművelő is megköszönheti Tamás Károlyné (Vilma néni) pásztorasszonynak, hogy évtizedekig gondozta a szentgáli házát.

A falu másik részében – az egykori Kopócsapáti központjában – 2014 februárja óta működik az alapítvány Böszörményi László Faluháza. A régi téeszirodát alakították újjá, s élve az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér pályázat adta lehetőséggel, egy olyan bázist hoztak létre, amely akár egy komoly képzőművészeti alkotásként is megállja a helyét. A nemzetközi alkotótáborukban faragott oszlopokat építették be tornácoszlopokként, ami így valóságos mesevárként várja a látogatókat. Több intézmény is helyet kapott itt, mint például a Felső-Tisza Völgye Információs Központ, a Béres János Tehetséggondozó Tanoda és a Térségi Cigány Módszertani Művelődési Központ, amelyek együttesen szolgálják a térség életminőségének fejlődését.