• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Közpénz fegyverre

Szerző: Markos Mária
AZ ÉSZAK-ATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE (NATO) számos sorsdöntő pillanatot megért 1949-es alapítása óta, melyek időről időre fontos alapot szolgáltattak ahhoz, hogy összehívják a tagállamokat a partnerség megerősítésére és a kritikus kérdések megoldására. A tagországok állam- és kormányfői július közepén Brüsszelben találkoztak újból. Az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó vitapont a védelmi költségek emelése. Összeállításunkban többek közt annak jártunk utána, mennyit is költ a NATO – benne Magyarország – és a világ fegyverekre attól függetlenül, hogy a cél a béke megtartása vagy a háború.

A NATO parancsnokságának brüsszeli épülete előtt két emlékmű áll: egy darab a berlini falból és egy megcsavarodott tartóelem a New York-i ikertornyok roncsaiból. Ezek az emlékművek erős szimbólumai mindannak, amit a NATO képvisel: a megingathatatlan elkötelezettség a kollektív védelem iránt, szolidaritás és az elköteleződés a terrorizmus elleni küzdelemben, és szétszakíthatatlan kötelék Európa és Észak-Amerika, a két szövetséges kontinens között. A hangzatos ideák ellenére a székházban járatosak körében jó ideje kering egy gunyoros mondás a NATO rövidítésével kapcsolatosan: Not Action, Talk Only. Azaz: semmi akció, csak duma. Pedig egy valóban XXI. századi szövetségi rendszer részének lenni a gyors akciókról szól: a döntéshozatal, a kivitelezés és katonai erősítés gyorsaságáról. Ami egy agilisabb, innovatívabb, hatékonyabb NATO-t feltételez. A hatékonysághoz azonban pénz kell, sok és még több pénz, amit a tagállamok hozzájárulásából kellene fedezni – hangoztatta nemcsak a mostani brüssszeli csúcson, hanem már választási kampánya óta Donald Trump amerikai elnök.

Az idei csúcstalálkozón egyebek közt az okozta a legnagyobb feszültséget, vajon mennyire felelnek meg a tagállamok a hazai katonai kiadási céloknak, azaz elköltik-e védelmi célokra a nemzeti össztermékük (GDP) erre a célra kötelezően előírt, közösen meghatározott két százalékát. Ki mennyit költ fegyverkezésre? Vajon tényleg egy újabb, hidegháborút idéző hadi verseny zajlik a világban, a NATO-hoz tartozó és a szervezeten kívüli országok között? Magyarországra nézve milyen kiadásokat rejt e közös célkitűzés? Következzen néhány tény a NATO-tagállamok védelmi kiadásairól – globális kontextusba helyezve.

DŐL A PÉNZ

Az adatok azt mutatják, hogy a globális katonai kiadások – becslések szerint – 2017-ben elérték az 1,74 trillió dollárt, ami az eddigi legmagasabb szám a hidegháború vége óta. A növekedés 13 egymást követő évében – 1999 és 2011 között –, majd a 2012–2016 közti, viszonylag változatlan időszak után a globális hadászati kiadások 2016-hoz képest alig emelkedtek 2017-ben, mindössze 1,1 százalékkal. Ez olvasható a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) idén májusi riportjában. A teljes hadi költés a globális GDP 2,2 százalékát teszi ki.

MÉLYEN A KASSZÁBAN

Az öt legnagyobb hadászati kiadással rendelkező ország 2017- ben az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Szaúd-Arábia, Oroszország, India – együttesen a világ hadászati célú kiadásainak hatvan százalékát ezek az államok költötték el. Az Egyesült Államok hadi kiadása változatlanul 610 milliárd dollár maradt 2017-ben. Kína ugyanakkor 5,6 százalékkal, Szaúd-Arábia pedig 9,2 százalékkal növelte, míg Oroszország 20 százalékkal csökkentette ilyen jellegű költéseit.

EGYRE TÖBBET

A NATO katonai kiadása a globális kiadások tekintetében csupán elenyésző többletet mutat. A NATO-tagok teljes védelmi kiadása 900 milliárd dollár volt 2017-ben, ami a globális katonai kiadások 52 százalékát tette ki. A NATO európai tagországaiban és Kanadában a kiadások csupán az elmúlt három évben emelkedtek. A 2014-ben a walesi csúcson elfogadott Védelmi Beruházási Terv óta e két szövetséges katonai kiadása hozzávetőlegesen öt százalékkal nőtt. Mindössze öt tagország teljesítése éri el – vagy haladja meg, mert ilyen is előfordul – a walesi csúcstalálkozón meghatározott szövetségesi költségvetési célokat. A 29 szövetséges közül csupán az USA, Görögország, az Egyesült Királyság, Észtország és Lengyelország költi el hadászatra nemzeti terméke minimum két százalékát.

GYŰJTENEK AZ OROSZOK IS

A védelmi kiadások ugyan jelentősen csökkentek Oroszországban, Moszkva azonban még így is erőn felül költ. Tavaly 66,3 milliárd dollárért fegyverkeztek, ami 20 százalékos esést jelent 2016-hoz képest, ez az első csökkenés 1998 óta. Habár a katonai korszerűsítés továbbra is első számú kérdés Oroszországban, a katonai költségvetést az ország gazdasági problémái korlátok közé szorítják.

Címkék: A hét témája