• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Nem bért követeltek: megbecsülést várnak - Legyen béke és szabadság az oktatásban!

Szerző: Hardi Judit
Az elmúlt hetekben több, az oktatás jobbításáért összehívott tüntetést tartottak Budapesten. Vasárnap a Tanítanék Mozgalom hívta össze a tanárokat, a diákokat, a velük szimpatizálókat. A cél: hagyják a tanárokat tanítani, a diákokat megfelelő környezetben tanulni.

Fotó: Rosta Tibor, MTI

Ezer-ezerötszáz fő gyűlt össze a Kossuth téren vasárnap. A tömeg jelmondata: „Legyen béke és szabadság az oktatásban!” A demonstráción bejelentették, nem a levegőbe beszélnek, amikor az oktatás reformját sürgetik. „Oktatási minimumot” készítettek, amelyben az ellenzéki pártok szakértői együtt gondolkodtak, dolgoztak. A tüntetésen egyébként megjelent minden ellenzéki párt, míg távol maradt a kormánypárt és a Jobbik. Az oktatás témája, úgy tűnik, összehozta a ritkán egyetértő pártokat.

A mostani diákok lesznek az ország formálói, ezért egyáltalán nem mindegy, milyen oktatási rendszerben tanulnak, milyen tudást szereznek. „Olyan lesz a jövő, mint a ma iskolája” – idézte Szent-Györgyi Albertet az egyik felszólaló diáklány, aki kifejtette, a fiatalok, a gyerekek olyan rendszerben szeretnének tanulni, ahol a diákok és a tanárok egyaránt kimondhatják véleményüket, retorziók nélkül.

A diákok mellett felszólalt több nagy szakszervezet képviselője is: Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője, Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Ő arra figyelmeztetett, ha nincs párbeszéd a kormány és az ellenzék között, soha nem lesz béke az oktatásban.

A Tanítanék Mozgalom ismertette az oktatási minimumot, amelynek elkészítésében részt vett a legtöbb ellenzéki párt, az LMP, az MSZP, a DK, az Új Kezdet, a Momentum, a Liberálisok, az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért is. A program főbb pontjai: csökkenteni a kötelező tanórák számát, segíteni a különleges bánásmódot igénylő gyerekeket, támogatni a tankönyvválasztás szabadságát és az intézmények önállóságát, csökkenteni a pedagógusok leterheltségét, növelni a tanítók, tanárok anyagi megbecsülését, az oktatásra a GDP 6 százalékát fordítani, magolás helyett pedig inkább a készségek fejlesztésére, a kritikus gondolkodás nevelésére fókuszálni.