• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Mikor a házak is mesélnek

Szerző: (szijjártó)
HOGYAN KERÜLT A JÓKAI-SZALON az egykori Epreskertbe? Melyik házban született Örkény István? Honnan indult Latinovits, Bujtor és Frenreisz? A Lechner Tudásközpont Híres emberek Budapestje című online sorozatában a homlokzatok mögé kukkantva ismerhetjük meg neves művészek életét, Aba-Novák Vilmostól Weöres Sándorig – egykori lakóházuk rövid történetén keresztül. Ezekből csemegéztünk.

A nyíregyházi születésű Krúdy Gyula 1896-tól egészen 1933- ban bekövetkezett haláláig Budapesten élt. Kezdetben albérletről albérletre, később szállóról szállóra vándorolt, első igazi otthonát 1899-ben a Király utca 47. szám alatt álló házban találta meg első felesége (a Satanella álnéven is író), Spiegler Bella mellett. Kapcsolatuk azonban 1901-re megromlott, az író első közös gyermekük születése után nem sokkal elköltözött. A romantikus stílusú, háromemeletes ház neogótikus elemekkel díszített homlokzatán izgalmas részletek bukkannak fel: Dávid-csillagok, két magyar vitéz és egy sárkány szobra is. Utóbbi rejtélyes körülmények között elveszítette a fejét, ez az eset Krúdy több írásában is megjelenik: „Nem volt még ilyen búcsú a Terézvárosban. A Pekáry-ház erkélyéről a kő sárkányfő, amely száz esztendeig őrizte ezt a házat, ijedtében leszakadt, szerencsére senkit sem ütött agyon félmázsás terhével. A terézvárosi templomon őrködő próféták és szent emberek kővé meredve figyelték a zsivajt, amely a régi kegyes éneklések helyett most a szentasszony temploma előtt felhangzott” – írta a Régi pesti históriák – A terézvárosi búcsú című, 1926-ban megjelent művében. A legvalószínűbb magyarázat kevésbé prózai: a puha mészkőből faragott szobor nem állta ki az idő próbáját A Pekáry-ház egyébként otthont adott fényképészetnek, zsidó imateremnek és színésztanodának, egyes legendák szerint a házban működött a kétes hírnevű Vörös Macska mulató is.

Budapest egyik legérdekesebb lakóháza a Bartók Béla út 36–38. alatt álló Hadik-ház, amely 1911-ben épült Svarcz Jenőnek, a korszak egyik keresett építészének a tervei alapján. Az építtető a Szent János kórház orvosa, dr. Pálóczi József volt. Az épületben az irodalmi élet egyik törzshelyeként működött 1949-ig a Hadik kávéház, amely a közelmúltban újra megnyílt. Az talán kevésbé köztudomású, hogy itt volt Csontváry Kosztka Tivadar utolsó műterme is. A festő halála után az örökösök hozzákezdtek a műterem lomtalanításához, és csak a szerencsés véletlennek köszönhetjük, hogy a műtermet kereső Gerlóczy Gedeon építész pont arra járt, és az érdeklődését felkeltették a festmények. A  hagyaték árverésén végül is Gerlóczynak sikerült megszereznie a képeket, bár a nagyméretű vásznakért komoly harcot kellett vívnia az azokat ponyvának felhasználni kívánó fuvarosokkal.

Az 1880-as évek elejéig eperfák borították a mai Bajza, Szondi, Munkácsy Mihály és Kmety György utca által határolt területet. A kor neves festői és szobrászai kaptak itt telkeket, műteremlakásokat. 1890-ben a Bajza utca 39. (akkor még 21.) szám alatti telket Jókai Mór vásárolta meg fogadott lányával, Jókai Rózával és vejével, a festőművész Feszty Árpáddal. A velencei paloták ihlette villa földszintjének ötszobás lakrészében a házaspár, az emeleten pedig Jókai lakott. Pezsgett az élet a villában, tarokkpartikkal és svábhegyi borok melletti eszmecserékkel, irodalmi délutánokkal. A Jókai–Feszty-szalonban idővel egyre nőtt a feszültség, egyrészt a mulatságok növekvő költségei, másrészt Jókai második házassága miatt: a 74 éves író ugyanis 1899-ben feleségül vette a nála több mint 50 évvel fiatalabb Grósz Bella színésznőt, akivel végül az Erzsébet körútra költöztek. A Petőfi Társaság vette meg Fesztyéktől az ingatlant, 1909-ben a földszinten Jókai, az emeleten pedig Petőfi ereklyéit, kéziratait és emlékeit állították ki. A villa ma a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyik épületeként működik.

Karády (Kanczler) Katalin színművésznő 1942 és 1944 között a Nyáry Pál (akkor Kaas Ivor) utca 9. szám alatti Crouy-Chanel-Semseybérház első emeleti, 78 négyzetméteres, nappaliból és hálószobából álló lakásában élt. Az ötödik kerületi ház lakói sokáig nem is tudtak róla, hogy szomszédjuk a harmincas évek végére befutott színésznő. Kilétére 1944 szeptemberében derült fény, amikor a légiriadó alatt két hetet töltött a lakókkal a pincében. A Halálos tavasz sztárját a német bevonulást követően fokozatosan ellehetetlenítették: előbb a dalait tiltották be, majd 1944-ben letartóztatta a Gestapo. Három hónapig tartották fogva, ezalatt lakását kifosztották. A világháború alatt Karády sok emberen segített, zsidókat bújtatott, ékszereivel pedig egy csapat gyereket mentett meg a Duna-parton a kivégzéstől. A háború után egyre kevesebb szerepet kapott, elsősorban vidéki színpadokon játszott, ahol rendszeresen megalázó helyzetbe hozták. 1951-ben hagyta el az országot…

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE, NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE

 

Címkék: Kultúra