• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

A 'múlhatatlan szerelem kastélyának' igaz története - Keresd a nőt!

Szerző: Palágyi Edit
A MÚZSÁK CSAKIS NŐK LEHETTEK, de nem csupán verseket ihlet a szerelem, hanem csodálatos épületeket is. A szíve hölgyéért epekedő vagy őt gyászoló férfi szenvedélye köveket mozgat. Nádasdy Ferenc gróf Tudor-stílusban építtette át a nádasdladányi kastélyt, emléket állítva nejének, akit elragadott a kolera.

A Tudor-stílusban átépített Nádasdy-kastély a maga korában modern vívmányokkal büszkélkedett
Fotó:
Kállai Márton


A múlhatatlan szerelem kastélyaként emlegetik a nádasdladányi birtok soktornyos épületét – boldog családi fészeknek készült, ám a sors közbeszólt. „Otthonából egy valóságos paradicsomot varázsolt, kastélyát angol ízléssel rendezte be. Ide helyezte el a családi képeket is, a külön erre a célra létesített ősök csarnokában. A kastély körüli park díszfái országos hírűek voltak” – írja dédapjáról, Nádasdy Ferencről a grófnő, Nádasdy Borbála. Kislány korában ő is sokat időzött itt, s életrajzi könyvében megjegyzi: „Legnagyobb öröm, mikor Nádasdladányba mehettünk.”

A gyerekeknek aranyéletük volt, póni- és kecskefogaton járták be a birtokot, akadt pálmaház, csónakház és uszoda, ahol vízipólómeccseket is játszottak. A parkban esküvőket tartottak, s megesett, hogy amikor a személyzet egyik tagja férjhez ment, a grófi család szolgált fel. A kastély mindig dugig volt vendégekkel, jeles napokon az ősök termében ettek-ittak. Az ősök csarnoka különleges hely, szerencsés frigyekről és tragédiákról regél.

A vagyont Nádasdy Tamás alapozta meg a XVI. században azzal, hogy oltárhoz vezette a „fiúsított” örökösnőt, Kanizsai Orsolyát. Az ara csupán 14 éves volt, kérője jó 20 évvel idősebb, az érdekházasság mégis az évszázad románcává érett. A házaspárnak fia született, utóbb ő lett a híres törökverő fekete bég.

Évszázadokon át illendőképpen nemesi sarjakkal keltek egybe a Nádasdyak, s majd csak a XX. században dúlják fel formabontó szerelmeik a családi békét. Az egyik gróf színésznőt vesz nőül, a másik pedig kiharcolja, hogy táncosnő lehessen a neje.

Nádasdladány kastélyépítő ura, Nádasdy Ferenc 1868-ban kötött szerelmi házasságot gróf Zichy Ilonával, és négy gyermekük született. A gróf leveleiben így szólította nejét: „Kedves Angyalom, Ilonám!” Az átépítést a házaspár együtt tervezgette, 1873-ben rakták le az alapkövet, de még ebben az évben kolerajárvány ragadta el a 24 éves asszonyt. Ferenc gróf 31 évesen maradt özvegyen, de sosem nősült meg, életét a közügyeknek, no meg a lovainak és a vadászatnak szentelte. Nem csupán a férjura tekintett szentként a grófnéra: a nádasdladányi templomban ugyanis őt ábrázolja az oltárkép Szent Ilonája.

A gyászoló gróf igyekezett halhatatlanná tenni nejét, felkérte Benczúr Gyulát, hogy fesse meg őt a menyasszonyi ruhás fényképe alapján – az alkotás az ősök közt függ. Barabás Miklós pedig gyászruhában, nefelejcscsokorral ábrázolta őt, néhány éve egy aukción vásárolták meg az olajfestményt, majd visszakerült ide.

A Nádasdyak címerében egy vadkacsa látható, a hagyomány szerint azért, mert őseik a nádasban bujtatták a tatárok elől menekülő IV. Béla királyt, és vadkacsával etették őt. Egy másik legenda szerint a család angol származású, ezért választották a Tudor-stílust Nádasdladányban. A megözvegyült Ferenc gróf nem adta fel nejével közös álmukat, minden szobát úgy rendezett be, mintha a felesége még élne; beleértve a női szalont is.

A kastély stílusa a középkort idézi, de a maga korában modern vívmányokkal büszkélkedett. Légfűtéssel és villanyvilágítással szerelték fel, belső telefon, „beszélőcsőhálózat” is működött. Az étel és a tiszta ruha egy kisvasút sínpárján gördült az alagsorban, ahol a népes személyzet szorgoskodott. Ha lemerészkedünk a denevérek lakhelyéül szolgáló sötét alagsorba, „véres” kéznyomokat látunk a falon. Eszünkbe juthat, hogy az ősök közt ott lóg az állítólagos rémtetteiről hírhedt Báthori Erzsébet arcképe, mivel ő is egy Nádasdyhoz ment nőül. Eláruljuk: ezek egy vicces halloweenest nyomai, ahogy Drakula-filmet is forgattak már itt.

Miként a hazai kastélyok legtöbbjét, a nádasdladányit is elhanyagolták az államosítás után. Az eredeti berendezésből csak néhány bútordarab maradt, még a kovácsoltvas csillárnak is lába kelt volna, szerencse, hogy bár leszedték, nem fért ki az ajtón – tudjuk meg a tárlatvezetőtől a ma is állami tulajdonban álló épületet járva.

A falubeliek a nagyszalonban mozit rendeztek be, a reggelizőszobánál postát, a kápolnában meg kisboltot. A nyolcvanas évektől még sanyarúbb lett a helyzet, a honvédség használta az épületet, de valójában sorsára hagyta. Mára hazánk egyik legpompásabb kastélyát kívülről méltóképpen rendbe hozták, és hamarosan folytatódik a felújítás: a Nemzeti Kastélyprogram részeként megszépülnek a belső terek, és több programnak adhat helyt a romantikázásra hívó egykori grófi birtok.

Nádasdladány, Nádasdy-kastély: Barabás Miklós festménye a gyászruhás Zichy Ilonáról 
Fotó:
 Kállai Márton  


A KORALLKASTÉLY SZOMORÚ URA

Főállásban volt csalódott szerelmes – a lett származású szobrász, Edward Leedskalnin nem tudta megemészteni, hogy menyasszonya az esküvő előtti nap hagyta faképnél. Agnes, az „édes tizenhat éves” ihlette az emlékművet, amelyet a férfi éveken át épített Amerikában. Jobbára éjszaka és egyedül dolgozott, az embereket is kerülte, hogy művének, a Korallkastélynak szentelhesse minden idejét. A szerelmes férfi a legendák szerint énekelt is a kőtömböknek.



HŰ MARADT A SÍRIG
A Világörökség része az indiai Tádzs Mahal. Dzsahán sah elhunyt felesége emlékére emeltette a minaretekkel és mecsetekkel ékesített építményt. Az asszony, Mumtaz Mahal tizennégy gyermeket hozott a világra, de 1630- ban belehalt a szülésbe. A legenda szerint előtte megfogadtatta urával, hogy nem vesz magához más nőt. A sírig hű uralkodó tartotta a szavát: húsz éven át építtette több ezer munkással imádott felesége hófehér nyughelyét.



FÁRAÓNAK HITTE MAGÁT? Nádasdladány, Nádasdy-kastély: Barabás Miklós festménye a gyászruhás Zichy Ilonáról Fotó: Kállai MártonA Louvre üvegpiramisa is a szenvedélynek köszönheti létét. A párizsi múzeum megújítása Mitterrand francia elnök álma volt, egy időben emiatt azzal vádolták, hogy „fáraókomplexusban” szenved. Nemrégiben a hírhedten kettős életet élő elnök magánéletének pajzán részleteit is kiteregető könyvek jelentek meg, s megtudhattuk: vélhetően titkos kedvesének akart imponálni az építménnyel. Az államfő most közreadott levelezése azt sugallja, a nála 27 évvel fiatalabb szeretője, Anne Pingeot szorgalmazta, hogy az elnök piramist emeljen. E sztori azért is hihető, mert a nő művészettörténész.