• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Nem kell ingyen dolgozni

Szerző: Dr. Tanács Gábor
Egy autószalonban a válság idején meglehetősen visszaesett a forgalom.

Egyrészt jelentősen csökkentették a munkavállalók bérét, ráadásul valamiféle szakmai vásárba kirendelték őket a hétvégén, hogy „bér nélküli munkafelajánlás” keretében szakmai tanácsadást és szórólapozást végezzenek. Több munkavállaló egyszerűen megtagadta, hogy a hétvégén ingyen dolgozzon. A négy ilyen dolgozó közül kettőtől a munkáltató rendes felmondással megvált. A felmondást a munkateher és a bevétel válság miatti csökkenésével indokolta. Azonban hamarosan két újabb gépjárműtípus értékesítésére kötöttek szerződést, és két új munkavállalót vettek fel az ezzel kapcsolatos feladatokra.

A két elbocsátott munkavállaló megtámadta a rendes felmondást a bíróságon. Azzal érveltek, hogy a felmondás indoka nem volt valós: nem azért rúgták ki őket, mert kevés volt a munka, hanem azért, mert nem voltak hajlandók ingyen dolgozni hétvégén.

A munkáltató azzal védekezett, hogy bizonyította: a rendes felmondást megelőző időszakban 43 százalékkal csökkent a megrendelés és a bevétel, a négy helyett két emberrel is el tudta látni a szükséges feladatokat. Másrészt: ha a hétvégi ingyenes munkavégzés megtagadása lett volna a probléma, akkor a másik két munkavállalót is elküldték volna, akik szintén nem voltak erre hajlandók.

A munkavállalók azzal válaszoltak, hogy nyilvánvalóan szükség volt a munkájukra, ha pár hónappal később két embert vettek fel a helyükre. A másik két embert pedig azért nem küldték el, mert magas végkielégítést kellett volna fizetni.

A cég azzal érvelt, hogy az új embereket akkor kellett felvenni, amikor új modellek értékesítését kellett megoldani, ez időrendben később volt, mint a munkavállalók elküldése.

Átszervezésre, leépítésre a bírói gyakorlat szerint csak akkor lehet hivatkozni, ha az elbocsátott munkavállalók helyére nem vesznek fel újakat. A bizonyítás során kiderült, hogy a munkavállalók elbocsátása idején már intenzíven folytak a tárgyalások az új modellek értékesítéséről, vagyis már világosan látszott, hogy újra növekedni fog a munkateher: ha elküldenek két embert, fel is kell venni kettőt. Így egyértelmű, hogy a rendes felmondás indoka nem volt valós, a felmondás jogellenes volt. A bíróság kimondta, hogy a két dolgozó munkaviszonya az ítélet jogerőssé válásával szűnik meg, az addig terjedő időszakra ki kell fizetni az elmaradt bérüket.

Címkék: Jogi esetek