• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Sportnapló

Szerző: Palágyi Béla
Gyengécskére sikeredett a labdarúgó OTP Bank Liga 7. fordulója. A lelátón az első öt mérkőzésen összesen alig több mint tizenötezer néző foglalt helyet, akik csupán öt gólban „gyönyörködhettek”.

Más lapra tartozik a Ferencváros–Mol Vidi rangadó, amit zárásként 14 ezres publikum előtt játszottak le, és a 2-2-es eredmény a többi összecsapáshoz képest gólgazdagságot jelent. Amúgy a következő nézőcsalogató küzdelmet majd jövő tavasszal vívják a felek...

Egy-egy meccset leszámítva nagyon kevés a néző – panaszkodnak a sportág és a klubok vezetői. Tessenek mondani, mitől lenne több? Játékot nem látnak, gólt is alig, nincsenek vonzó egyéniségek – nem lehet szidni vagy az egekbe magasztalni Albert Flóriánt, nem „táncol” Törőcsik, nem „bólint” Nyilasi Tibi. Csak a labda pattog – hol ide, hol oda… Emlékszem az Aranycsapat időszakára, amikor a futball templomának számító Népstadionban ötven-hatvanezer néző tipródott egy-egy ragadón. Látott egy jó meccset – de ez még nem minden: volt olyan mérkőzés, amelynek a félidejében Kovács „Bütyök”, Tábori és a többiek futottak egy 5000 méteres versenyt, így a közönség még a szünetben is tűzben-lázban égett. Persze, hogy a mindenkori „nagyopera” a válogatott mérkőzése volt, mint a 7-1-es magyar–angol, a wembleybeli 6-3-as győzelmünk visszavágója. A jegyeket jutalomként, a munkában kimagasló eredményt elérő szocialista brigádoknak kínálták először. De nem csak mi, magyarok találtuk fel a spanyolviaszt. Egy időben Pozsonyban, a csehszlovák bajnoki meccsek félidejében a népszerű Piramis együttes muzsikája töltötte ki a szünetet.

Nem kellett azonban világraszóló győzelem ahhoz, hogy egy mérkőzés emlékezetes maradjon. A Bp. Honvéd az Aranycsapat összekovácsolása érdekében Csepelről átigazolta Czibor Zoltánt a balszélre. Az első Honvéd–Csepel mérkőzésen, ahol Czibor már új együttesében lépett a Népstadion gyepszőnyegére, volt csapatának szurkolói természetesen hatalmas füttykoncerttel fogadták, s végig harsogtak a bántó bekiabálások: „rongylábú, hazaáruló” és hasonlók. Czibor békésen tűrte a zrikát, de Kocsis, Puskás és Bozsik összenézett – s négy gólt rúgattak az „árulóval”. Czibor a találatok után nem ünnepeltette magát, hanem szinte megbánóan állt egykori szurkolói előtt. Napjainkban nem várnánk hasonló csodákat, de gólokat és élvezhető játékot igen! Hogy kevés a néző? Igen, bántó látni az üresen ásítozó széksorokat. De a megtöltésükhöz a munkát az öltözőkben kell elkezdeni. Aztán az Akadémiákon, már csak azért is, hogy a magyar anyanyelvű drukker képes legyen elmondani kedvenc csapata összeállítását.

Elnézem egyik sikersportágunk, a női kézilabda bajnoki mérkőzéseinek nézőszámait: a győri Audi Arénában 3860 néző előtt játszották le (hazai győzelemmel) a Fehérvár elleni mérkőzést, Szegeden kétezren szurkoltak a fiúknak. A nagy dérrel-dúrral beharangozott Újpest–Bp. Honvéd futballrangadóra kevesebben voltak kíváncsiak, mint Győrben Görbiczékre. Igaz, az Audi ETO KC meccsén 66 gól született…

FOTÓ: TÓTH GERGŐ, NÉPSZAVA

Címkék: Sport