• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Légből kapott képek

Szerző: Király Farkas
DRÓNOKKAL VADÁSZNAK A LOPOTT AUTÓKRA. Drón esett a lelátóra a teniszmérkőzésen. Drónok szállítják a vért és az oltóanyagokat. Ma már havonta százezer drón talál gazdára a világon. A hírekből minduntalan visszaköszönnek a drónok. De mégis micsodák ezek? Szakértőket kérdeztünk.

Illusztráció
Fotó:
Shutterstock

Egy olyan járműről beszélünk, amely képes emberi beavatkozás nélkül végrehajtani különböző feladatokat.

Azaz programozható, illetve automatizálható – foglalja össze a lényegüket Fülöp Szilárd, a FlyBySense cég ügyvezetője. – Ugyanakkor az a repülő eszköz, amelyet a rászerelt kamera képének alapján vagy csupán rálátva a földről irányítanak, nem drón, hanem repülőgépmodell.

Ezeket rendszeresen összetévesztik.

A papírsárkány is repül, mégsem drón. Ahogy az a sok repülőeszköz sem, amelyek százával-ezrével kerülnek a karácsonyfák alá. A néhány tízezer, esetleg százezer forintos gépek sokszor már két hónap után megadják magukat. A biztonságosan emberek közé, pontosabban fölé vezethető eszközök ára 300 ezer forintnál kezdődik, az ennél olcsóbbak gyakorlatilag gyerekjátékok, legalábbis a megbízhatóság tekintetében.

Egy permetező drón viszont, amelyet összecsukva akár a hátamon is el tudnék cipelni, nagyjából huszonötmillióba kerül.

Mint sokan mások, először én is az 1991-es Öböl-háború idején találkoztam drónokkal – szerencsére csak a képernyőn. Ám izgalmas történetük jóval korábban kezdődött.

– Az ősdrónok még az első világháború idején készültek. Akkoriban kötött légballonokkal végezték a felderítést. Ezek kiváltására építettek egy kis, motoros repülőgépet, amelyen egy óramű egy előre tervezett időpontban kiakasztotta a magassági kormányt. Így a gép, visszatérve egy nagy ív bejárása után, miközben felvételeket készített az ellenséges állásokról, lezuhant, persze saját területen. Buta volt, mint egy kő, csak jobb volt a repülési készsége. Itthon a hetvenes években kezdett drónokkal foglalkozni a honvédség. A csehszlovák–magyar fejlesztésű Szojka–III teherkocsira szerelt rámpáról indult startrakétával, távirányítással elrepült a célkörzetbe, ott önállóan lerepülte a felderítő programját és visszatért az indítási helyre, ahol ejtőernyővel ereszkedett le. Ezt sosem rendszeresítették. Később a légvédelem lőgyakorlataihoz kialakították a Meteor célrepülőgépeket, ezeknek az utódait ma is használják.

Világos: a drónokat a pilóták megóvása végett kezdték fejleszteni, használni. Az idő múlásával azonban ezek a gépek kinőttek a katonai használatból. A 2000-es évek végén a mobiltechnika hatalmasat fejlődött, a mindenféle alkatrészek kicsik és olcsók lettek, s a pontos, gyors vezérlésű elektromotorokkal létrehozták az első koptereket, eleinte egy rotorral, aztán többel.

– A drónok klasszikus felhasználása a légi fotózás, filmezés – ezt már Antal Erzsébet, a cég partnere részletezi. – Teljesen egyedi megközelítésekre képesek, hiszen olyan helyekre lehet ezekkel repülni, ahova helikopterrel nem. Innen már csak egy lépés a különböző speciális kamerák bevetése: például hőkameráé a határbiztosításnál vagy NDVI-kameráé a mezőgazdaságban.

Az NDVI-kamera attól roppant érdekes szerkezet, hogy egyszerre rögzíti a látható színeket és az úgynevezett közeli infravöröst, ezen emberi szem számára láthatatlan tartományt is. A közeli infravörös összefügg a növényi fotoszintézis erősségével, így az NDVI-felvételek sok mindent felfednek egy terület növényzetének állapotáról, de akár összetételéről is.

– Persze az sem mindegy, hogy a képeket hogyan dolgozzák föl. Háromdimenziós modell alapján ki lehet számolni, hogy földmunkánál mennyi földet kell a területre hordani a szintkiegyenlítéshez, vagy mennyit kell arrébb tolni. A különböző időpontokban készült, úgynevezett idősoros felvételek is igen hasznosak.

Ezek alapján meg lehet állapítani, hogy az erdőben hány köbméter fát tett tönkre a jég. Vagy egy szabad áruraktárban honnan mit mozdítottak el. Külszíni fejtésű bányánál meg lehet állapítani a kitermelt mennyiséget.

Ehhez persze informatikai rendszer kell, amely összerakja az átfedő képeket, és kiszámolja a mennyiségeket. A drón csak egy eszköz, a kamerákon és az utókezelésen van a lényeg.

Döbbenetes, milyen változatos módon lehetne kihasználni a drónok felvételeit a földművelésben! Fülöp Szilárd sorolja:

– A képek elemzéséből készült vegetációs index alapján a gazdálkodó be tudja programozni a modern traktort, hogy pontosan hol szórja ki a műtrágyát. Ahol él és virul a növény, oda nem adagol, csak oda, ahol valóban szükség van a plusztápanyagra; teszi mindezt méteres pontossággal.

Így nagyjából negyedével kevesebb műtrágyát használ.

Kiderül, arra is van technika, hogy cikcakkos levele alapján a számítógép felismerje a parlagfüvet, és megállapítsa, hány százalékban fertőzött vele egy bizonyos terület. Mi több, a töveket egyenként azonosítani lehet. Igaz, a drónos vizsgálatnak megvan a hátránya: naponta csupán 200–250 hektárt lehet elemezni, miközben műholddal át lehet vizsgálni az egész országot. Már amikor felettünk van a műhold, s ha az ég is tiszta… Az említett NDVI-kép alapján pedig csökkenteni lehet a talajminták számát: csak a problémás, azaz gyenge fotoszintézisű helyről kell ezeket begyűjteni.

A kevesebb minta miatt a labor sokkal gyorsabban tud eredménnyel szolgálni, és olcsóbb az egész folyamat.

Franciaországban az NDVI-képek idősoros elemzése alapján már termésmennyiség-becslésre is képesek. S még nincs vége!

– Négyzet-centiméternyi pontossággal meg lehet állapítani a belvízkárosult területek nagyságát. A vadkárokat szintén, már nem kell megelégedni a becsléssel. Emellett létezik olyan drón, amelyik céltudatosan permetez, pontról pontra. Közvetlenül a növényre szórja a szert, nem szóródik szét, mint amikor repülőből permeteznek, így nem veszélyezteti a szomszéd növényeit vagy a méheket.

Hazánkban egyelőre nincsen se törvény, se rendelet, ami szabályozná a drónröptetést, eszközből viszont egyre több van. A légtér mondhatni kezelhetetlen – de a jövőben ez megoldódik, ahogyan idővel az automobilok is hétköznapivá, közlekedésük rendezetté vált. Németországban, Ausztriában vizsgázni kell a gyerekjáték kopterek használatához is. Ha minden jól megy, ősz végére a parlament elé kerülhet egy rendelettervezet, amely szabályozná, ki mit és milyen feltételek mellett emelhet a levegőbe. Miközben már készülnek az első drónautók…

Címkék: Történetek | Technika